Lapszemle, 1929. július
1929-07-11 [1352]
munka még nem látott napvilágot. Általában az sgész könyv arra megy ki, hogy igazolja Erdély román birtoklását, A cikkek közül külön figyelmet érdemel Smil Petrini cikke a romén agrárreformról, melynek érdekessége az, hogy sokat polemizál Bethlen István gróf egykori magyar nemzeti agrárpolitikai tevékenységével* A könyv negyedik fejezete néprajzi kérdéseket tárgyal s itt volna helye az erdélyi kisebbségek ismertetésének is, Találunk is cikket benne Kreuter Ferenc sváb képviselő tollából a romániai németekről, sőt bizonyos Scherhauffer Albin őrnagy külön foglalkozik még a szatmári s bihari és máramarosi "svábokkal" is, s mindkét cikk hangsúlyozni igyekszik azokat a szolgálatokat, amelyeket a román kormányzatok tettek a németség nemzeti ügyének, természetesen a magyarság rovására. Az TSrdélyben elszórtan található tótokról és csálékról is van cikk, melyet Jiri Noaca, a bukaresti cseh követség sajtóattachéja irt 0 Az erdélyi magyarság lélekszámáról, történelméről, földrajz i elhelyezkedéséről és társadalmi tagozódásáról azonban egyetlen sort sem találunk az egész műben* Mindössze három magyar tanulmány van benne, ezek is kizárólag kulturálisak* Kristóf György az erdélyi magyarság irodalmának 10 esztendejéről számol be, ^erenczi Zoltán az erdélyi magyar időszaki sajtó 10 esztendejéről, Debreczeni László pedig az erdélyi magyar népművészetről., A magyar párt ellen az Üniversul 10-154 lankadatlanul folytatja vad uszításait s bér a magyar párt a parlamentben a legerélyesebben visszautasította a lapnak a párt nagyváradi gyűléséről elkövetett tendenciózus hamisításait, most mégis megint ezen a nagyváradi alapon U3zit-, A felekezeti törvény módositása ellen a zsidóság a rágenstanácsnál is tiltakozik az bj Kelet 9-152 szerint, sőt a Dimineata 108104 szerint Eisenevből kiindulva kimondotta a zsidóság, hogy most szombaton gyásznapot tart a mó^ositó törvényjavaslat intézkedései miatt.
