Lapszemle, 1929. július

1929-07-10 [1352]

irja, hogy a magyar képviselőháznak nincsen meg a kellő tekintélye, aminek oka főképpen a választási rendszer és azok a megtorló eszközök, ame: lyekkel a kcrmány ól. iSzért nagy fontossággal bir a kormány helyzetére az a tény, hogy a felsőházban a költségvetési vitában erőa kritika alá vették Bethlen gazdasági politikáját. A kisiparosok ós földmivesek nevében gróf Hadik Jánoa, a nagyiparosok nevében Chorin Ferenc a kereskedelem érdekében Székács Antal éa a pénzügyi körök nevében Tolesaky Iván itélte el Bethlen gazdasági politikáját és okolta őt azért a gazdasági válságért, amely az országot romlással fenyegeti, iizek a birálatok éppen akkor estek, amikor a magyar kormány időszerűnek tartotta a Trianon elleni fellépést a azt bélyegezte minden rossz okozójának, lüzzel szemben a felsőház szónokai pontosan kimutatták a kormány által elkövetett hibákat, amelyek a gaz-dasági válságot okozták. Kimutatták, hogy a gazdaaági erőforrások elegendők az egészséges gazdasági fejlődés biztositására

f ha a kormány azokat megfelelően használná fel. A felszólalók közül kettő attól sem riadt vissza, hogy a kormánynak az a kijelentése, mely szerint minden bajnak az okozója a Trianon

v tendenciózus és közönséges ]iazugság. /?/ A felsőházban elhangzott felszólalások nagy hatást gyakoroltak a magyar közvéleményre. A háboruelőtti Magyarország gazdasági léte a föld tűi ve lésen alapult és ez az alap ma erő sebb, mint a háború előtt volt. A termőföld kihasználása tekintetében Magyarország iiuropában első helyen áll. /60 $ szántóföld, 85 fo legelő; 12 $ erdő ős 3 % terméketlen föld./ AZ ország állatállománya is nagyobb mint háború előtt volt. Angol szakemberek szerint egész Európában Magyarországon kellene a megélhetésnek a legolcsóbbnak lsnnie. Á Trianon elleni propaganda a béke igazságtalanságait abban látja,hogy Magyarország elveszítette faállományát, a sót s általában bányáit. 2edig Magyarország még mindig elég fát termel, hogy alfaal saját