Lapszemle, 1929. július
1929-07-06 [1352]
a konfliktust erősen magyarbarát érzülettel tárgyalja a cikk 0 Hiszen Bethlen miniszterelnök a kisantant által kifogásolt május 23-iki beszédében nem mondott egyebet s mint hogy Magyarország igazságtalannak tartja a trianoni diktátumot £s ennek jóvátételét békés uton kivánja elérnie Már pedig hihette-e valaki komolyan, hogy Magyarország tiz évi küzdelem után Trianon ellen 3 most egyszerre megelégedését fejezi ki e szerződés felett? És hihette-e valaki b hogy Magyarország erőszakos fellépésre határozhatná el magát ,a trianoni revizió érdekében? Á cikk sorra megdönti erre vonatkozólag Mironescu külügyminiszter fejtegetéseit, leszögezi, hogy Bethlen miniszterelnök kijelentései igenis az egész magyar közvélemény nézetét tolmácsolták, mert a kormányzat belpolitikai ellenfelei is teljesen hasonlóképen gondolkoznak ebben a kérdésben. Mindezek után azonban megállapítja a cikk, hogy a trianoni revízióra természetesen nem kerülhet egyÉt hamar sor. Hiszen az elszász-lotharingiai kérdés megoldására is 1871-től 1918-ig kellett várni s még ma sincs nyugvóponton. Ki tudná, hogy pld» 37 év múlva milyen fordulatot vesz majd ez a kérdés, amikor már egészen más hatalmi csoportosulások lesznek a világon s amikor majd a kisantant egyáltalán nem f qgszámitani, már csak azért sem, hiszen a maroknyi csehek és még kisebb számú szerbek a maguk megnövekedétt országában még képtelenebből wirtschaftolnak, mint ahogyan Franciaorszag• Románia legfeljebb két módon akadályozhatja meg a trianoni revíziót , illetve Erdély elszakitásat tőle és visszacsatolásit Magyarországhoz, Egyik az, ha, ami- , ről különben már beszélnekis mostanában, Erdélyből keleti Svájcot csinál. A másik, ha csakugyan létrehozza a magyar-román perszonáluniót, amiről szintén már többször volt sző, A revizió kérdésében lásd a külpolitikai rovat első hirét, Budapest román megszállása ügyében a Keleti Újság 0-150 köz11 Windischgrae** Lajos herceg cáfolatát Pop Ghita kormánypárti képviseI lőnek a szemlében ismertetett Adeverulbeli állításaira, mintha Budapest , megszállására a román csapatokat * Svájcban tartózkodó Y/indischgraetz
