Lapszemle, 1929. július
1929-07-01 [1352]
híradását közlio Eszerint a Curentul számára "a kultuszminisztérium egyik magasrangu és az egyházi politikában fontos szerepet betöltő hivatalnoka" a Lapedatu-féle törvénynek Vlad kultuszminiszter által most tervbevett váratlan médositásáról a következő felvllágositást adtaj "Erdélyben a főleg a Székelyföldön nagy zavar honol a Az ottani lelkészek pressziót gyakorolnak azokra a lakosokra, akik gyermekeiket állami iskolákba adják* Azzal fenyegetik őket, hogy nem részesítik a gyónás, illetve áldozás szentségében, líáshelyütt viszont az állami hatóságok a klérus részéről minden téren ellenzést találnak a a bíróság nem járhat el a papok ellen, miután nincsen olyan törvényszakasz, amelyet alkalmazhatnának;. A kultuszminisztérium birtokéban egész sereg olyan adat van, amely ezeket bizonyitja,j A miniszter éppen ezért szövegezte most meg a módositó törvény^.vaslatot, hogy az Erdélyben „ illetve különösen a Székelyföldön uralkodó ezen állapotoknak véget vessen : Igaz,, hogy a módositás vonatkozhatik a régi gör.keleti naptár mellett.., úgyszintén a konkordátum ellen folyamatba tett román mozgalmikra le u de végeredményben a megszór!tásck csakis a kisebbségi egyházak lelkészeire vonatkoznak;," A mezőgazdasági szakoktatásról a Mihalache-féle uj törvénymm mm** eeCi mm m mm mmmm mm ma- m mm mm m mm m javaslatot minap még ugy állították be s hogy ez teljesen kielégítheti a kisebbségeket is, miután a kisebbségi vidékeken az illető kisebbségek nyelve lesz a tannyelv, miért is a magyar párt meg fogja szavazni a törvényjavaslatot, Miost aztán a javaslat szövegének ismeretében a Keleti üjöág 30-14-5 éo Ellenzék 29-14? megállapítja, hogy szó sincs arról,, mintha a törvényjavaslat kedvezne a kisebbsegeknek„ Kisebbségi tannylevü állami mezőgazdasági iskolákat egyáltalán nem állit fel a törvényjavaslat s viszont a kisebbségek saját maguk által létesítendő mezőgazdasági iskolák nyilvánossági jogát igen nehéz feltételektől és hosszas procedúra* tói teszi függővéo íii/.S/,A<:0S LEVÉLTÁR
