Lapszemle, 1929. július

1929-07-05 [1352]

amely Pecha ártatlanságát és azt hangoztatja, hogy Pecha agent provocateuröknek esett áldó satui; A tudósítás szerint a cseh külügyminisztérium lépést tett Budaperten, elrendelve Pecha azonnali szabadonbocsátását;

1 - A "Journal des Debats" /3/ szintén csak prágai híradást közöl egész röviden; Ezzel szemben a "Matin* /3/> az "Eeho ide Parija /V megjegyzés nélkül közlik a budapesti és prágai Havas-jelentéseket. Az "Ere llbuvelle" /5/ a cseh álláspont ismertetése után közli a hivatalos magyar álláspontot is. - A "Journal * Geneve" /3/még csak prágai forrásból eredő rövid tudósítást közöl, ezzel szemben a "Journal de Geneve" /4/ közli a hivatalcs magyar komdünikót és a magyar lapok állásfoglalását ismertető tudósitást;A "Figaro" /o/ "Lapszemle"-tovatában reprodukálja Gaffencu román külügyminiszteriumi ve zéititkár nak az "Ami du Peuple" esti lapjában megjelent nyilatkozatát a madridi kisebbségi vitáról^ Gaffencu Bethlen gróf miniszterelnök beszédével is foglalkozik, azt állitva, hogy a miniszterelnök beszéde, amelyben hivatalosan és határozottan védte a magyar irredentizmus álláspontját, összefüggésben volt a madridi ülésezéssel; A kisebbségi kérdésmondj a Gaffencu - a reviziós mozgalom elővédje. Épp ezért kell a kisebbségi kérdést óvatosan 1-cs-elni, A madridi tárgyalások eredménye irel meg van elégedve Gaffencu, s reméli,' hogy ez eredmények nyomán a lelkek megnyugodnak majd; Románia őszintén vágyik a bekére s épp ezc'rt Bethlen gróf beszéde nagyon meglepte a román politikai köröket, mert megzavarta azt a megbékülósi politikát, melynek érdekében a magyar kozmán/ több izben nyilatkozott. A román korma2y arra vágy ikj hogy a kisentente a többi utódállamokkal szemben ne legyen egy a békeszerződés megszegése esetén miniig kö2b«lópni kész csendőr. A kis e ntentenak a politikai ós gazdasági közeledés aktiv tényezőjének kell lenni a Duna-medence összes népei között, s a. kisentente koaolyan törekedett és törekedni fog a kczépeurópai béke nek ily módon való megér ős itesere.-