Lapszemle, 1929. július

1929-07-05 [1352]

Franciaország ás Magyarország címmel Sauerwein hosszú vezércikkben foglalkozik a Frager Presse-ben /4180/ a magyar-francia viszonnyal.Sauerwein rámutat,hogy közvetlenül a kisantant demarsa után Bethlen grófot,ki akkor Madridban tartózkodott, fogadta Briand és midón Parison keresztül utazott audiencián volt Boumergue-nél és tanácskozott Berthelot-val is*Ezek a tények, talán nem is tettek volna oly nagy benyomást,ha a magyar sajtó nes nitte volna, hogy gróf Bethlen tárgyalásai szenzációs közeledési jelek Magyarország és Franciaország között. Sauerwein azután.rámutat,hogy Lukács György volt miniszter gondolata volt Parisba menni ás koszorút helyezni az Ismeretlen Katona sírjára,amely aktusnál minden Parisban lövő magyar egyesületnek részt kellett volna vennie.Onnan Lukácsnak az ÉJysée-be kellett 4 volna menni és átnyújtani Doumergue-nek a "Magyarország ás a civilizáció" cimü könyv első példányát .Sauerwein azután hangsúlyozza,hogy ő igyekezet pontos információkat nyerni.Mindenesétre jellemző gróf Bethlen tárgyalásaira az,hogy mindazok,kikkel tárgyalt kivetül nélkül nem titkolták előtte hogy nyilatkozatai mennyire ártanak az európai bőkének ás hogy mily veszedelmes ily rendszeresen felébreszteni az általa kormányzott népben a bosszú gondolatát.Tényleg nincs egy másik ország,amely részére a háború oly radikális változást és oly érzékeny megkisebbítő3t hozott volna,mint épen Magyarcrszig.Ezt el kell ismernünk «• irja Sauerwein.Hem is kívánja senki sem a magyaroktól,hogy elfeledjék ezt a fájdalmas veszteséget és i örömmel beletörődjenek területek és a magyar népesség egy elég magas százalékának elvesztésébe.Imi Franciaországnak Magyarország iránti érzelmeit illeti,ki kell jelenteni.hogy Franciaország nem táplál hagyományos ellenszenvet Magyarország ellen és azt is megérti,hogy a magyarság keserűen gondol a trianoni szerződésre.Azonban az utóbbi években gróf Bethlen kormánya több inkonzekvenciát követett el,amelyeket súlyos hibáknak lehet