Lapszemle, 1929. július

1929-07-05 [1352]

az. hogy 1926,óta érvényben van egy szabályzat, amely a közös vasúti állomások f^almának fcnntrr tusáról intézkedik.. Ez a szolgálati szabályzat előírja a két állam vasúti alkalmazottáinak magatartását. Az adott esetben azonban nem a hidasnémetii vasúti állomás személyzete tartóztatta le Pecha Vincét , hanem a magyar rendőrség* A magyar rendőrségre pedig a va3ut i egyezmény szabályzata nem vonatkozik^ mert el» Járása tekintetében csak a magyar büntet őt örvény könyv re ndelkezésf i az irányadók. De a vasút i s líolgálati szabályzat nem is tartalmazhat idevonatkozó előirácokat., Hiszen a szabályzat nem gondolhatott kémkedési esetekre , mert azok tárgykörén teljesen kivül esnek; Jelen esetben tehát a cseh hatóságok sértették meg a legsúlyosabban a közös pályudvarok s zolgálatát szabályozó egyezményt akkor, araikor nemcsak tudtak Pecha kémkedéséről , hanem arra neki utasítást is adtak. - A "Pesti Hirlap" arra utal, hogy a nyomozási eljárás érdekei is megkövetelhették azt j, hogy Pecha letartóztatásáról a magyar hatóságok a cseh vasúti ki rendeltség vezetőségét ne értesítsék. Nem természetes dolog-e, irja a iaPü hogy a magyar nyomozók, ha bűntársakat kerestek, elsősorban a többi cseh vasutasra gondoltak? Nbm magától értetődő dolog, hogy Hidrs németiben gyanús lett mindenki,' aki cseh egyenruhát visel? Hogyan lehetett volna hát ép ésszel azt követelni ezekétől a nyomozóktól .hogy Pecbaf őnükeit órteíiteék? Hátha éppen ezek között kell keresni a póruljárt kém móg szábddlábon járó cinkosait? El kell ismerni, folytatja a lap, hogy a csehek ujabb állásfoglalása jelentékeny enyhülést mutat az eddigiekkel szemben, Ezek az álláspontok úgyszólván napról-napra változtak, ezzel szemben a magyar álláspont olyan egr szerű és világos, hogy az ember egyáltalán nem érti« miért kellett ebből a dologból Prágában nagy esetet csinálni. Nem volt még példa rá a modern államok történetében, hogy egy kormány exponálja magát a rajtacsípett kéméért.