Lapszemle, 1929. július

1929-07-04 [1352]

renger és a Caillaux-Churchill-egyezmény népszerűtlen és hogy az a bizonytalanság, amely az uj jóvátételi egyezmény körül uralkodik, méginká&> fokozza a ratifikálással szemben érzett ellenszenvet. De a végtelenségig mégsem lehet azt elhalasztani, és az amerikai figyelmeztetés negligálása /olyan következményekre nyit kilátást, amelyeket egy felelőé kormány sem vállalhat magára. A T. kifejti, hogy a hadiadósság és a Young-tervezet életbelépte nincsen olyan szoros összefüggésben egymással, mint ahogy ezt a francia kamara feitüntsii

c Vagyis inkább arra a felfogásra ia nyújt támpontot, hogy amig a hadiadósság ratifikálása meg nem tortént,a terv nem léphet életbe. Igy tehát kétségtelen, hogy a líeIlon-Berenger egyezmény haladéktalan ratifikálása nemcsak emelné Franciaország pénzügyi presztízsét, de nagyon megkönnyitené az eljövendő konferencia munkáj át„ Az M.Guardian 1. helyesli, hogy a Labor-koimany programrajába vette az állandó nemzetközi biróság fakultatív záradékán £k aláírását,, és hogy Anglia ezzel lekötelezi magát a döntőbíróság mellett, ügyanekkor azonban a lap arra figyelmeztet, hogy A

ngliának alaposan mag kel| fontolnia a kockázatokat, amelyeket az aláiiás - a nemzetközi helyzetnek mai bizonytalan és kísérletező stádiumában - magában foglal. Az M.G. ezeknek egész sorozatit vonultatja fel.'A klauzula maga csak jogi jellegű vitákra vonatkozik.es mindaddig, raig a nemzetközi Jog kodifikálása meg nem történt, nincs biztos kritérium arranézve, hogy egy vita jellege jogi-e vagy sem. ennélfogva Anglia kevesebb fenntartásokkal Írhatja alá a klauzulát, A klauzulának ez ^gyöngéje, irja az ií.Cfc, gyöngéje a nemzetközi jognak is. Meglepőnek tartja a. lap, hogy azok a nemzetek, melyek külpolitikájukban kevés igazságérzetet mutatnak, könynyebben fogadják el a kötelező döntőbíróságot, mint azok, melyek igazságos külpolitikát folytatnak.. Rámutat, hogy a békeszerződések igazságtalanok éa azokon változtatni kell, hanem akarnak háborút. Jogilag azonban mégis kötelezőek. Végeredményben, úgymond, a háborút csak a civilizáció küszöbölheti ki teljesen. És a fakultatív záradékban foglalt döntőbíráskodás egyike azoknak a tényezőknek, melyek a civilizációt előmozdítják. otóZAGOS LEVÉLTÁR /\IQ,