Lapszemle, 1929. június

1929-06-03 [1351]

Mégis a belgrádi konferenciára nézve Zalaski budapesti látogatása meglepetés volt, mert hiszen arról volt szó, hogy a kon­ferencia lezajlása után Zaleski Bukarestbe fog menni. Az Obzor még azt irja, nogy a kisantant államok között létrejött arbitrázsegyezuény ugy van megszövegezve, hogy a kötelék­be más államok is beléphetnek és különösen tekintettel voltak arra* hogy Görög- ós Lengyelországnak a belépést raogkönnyitnák. •tudvalé­vő, hogy a kisantant létalapja a trianoni és st.germaini békeszor­ződósek uogőrzése s ez az oka annak, hogy a fenti két állam nem lép­het bo a kisantant kötelékébe, bár a sajtóban erről állandóan szó fo g.i a van, AZ ia bizonyos, hogy Magyarország sem/az egyezménybon való részvét el lehetőségét felhasználni. A kisantant külpolitikai álláspontja változást nem szen­vedett, annyival is inkább, mert az Oroszőrszálai szemben követen­dő politika tekintetében nem lehetett közös plattformot találni, A román-orosz viszony egészen más,mint a cseh-oross viszony, Az orosz kérdés nem is lehet fontos a klaantantra nézve, miután azt érdekkö­re Középeuropára utalja. U fl g,y. fl. r P K 9 ? á Kr „ A magyarok olasz segítséggel jutnak kereskedelmi flottá­hoz, irja a Don /£9/. Budapesti jelentés nyomán közli, hogy magyar részről delegáció indul Piumóba, hogy ottan az o^asz kiküldöttekkel a fiumei magyar azabad kikötőről tárgyaljon, A tanácskozás célja az, hogy a magyar kivitelt mielőbb íiunőba irányítsák s e célból ebben a kikötővárosoan egy magyar hajeépitési vállalat la alakulna, amely az olasz társasagokkal egyforma kedvezményeket élvezné..A társaság neve Hungária lenne és üüködósót két nagy hajó megvételével kezdené mag. Triesztből is jolentik,hogyGrandi budapesti látogatja a Ma­gyarország és Olaszország között a fiumei szabad kikötőre vonatkozó egyezmények valóraváltásának céljából történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom