Lapszemle, 1929. június
1929-06-21 [1351]
szág éa Románia barátja nem fordulhat a kisantant ellen, A kisantant nem avatkozik bele a keleti határok biztonságának kérdésébe és ezért keres Lengyelország segitséget Olaszországban áj; annak szövetségesénél Magyarországban is. Yégül a kisebbségi kérdéssel foglalkozott és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet határkiigazitással rendezni, mert a középeurópai államoknak pl*. Csehszlovákiának nem lehet oly határokat adni, hogy a nemzeti kisebbség abból teljesen eltűnjék, /lidovő Listy 20**l4l/ 0 A délutáni ülés első szónoka a német nemzeti Kallina Ignác volt, irja a Prager Presse/20*167/« Kallina tarthatatlan állapotnak minősítette, hogy a külügyminiay^nem akar a plénumban beszélni. Azután rátért & kisantant kudarcaira és részletesen foglalkozott a kisebbségi problémával, megjegyezve, hogy a külugyminister állásfoglalása a kisebbségi problémában teljeaen különbözik a köztáraasági elnök felfogá8ától 0 Benes külugyminister azonnal válaszában kijelentette, hogy ő azokkal a nézetekkel, melyeket az elnök kijelentett, teljeaen egyetért és hogy Maszaryk elnök is egyetért azokkal a nézetekkel,, amelyeket ő /Bene8/ kinyilvánított. Kallina kápviaelő azeabeállltja az elnök nézetét az ő nézeteivel anélkül, hogy mérlegelés tárgyává tenné amit ő expozéjában kijelentett g ugyanis hogy egyik oldalon a békeszerződések jogi interpretálásáról, a másik oldalon pedig a politikai pártok küzdelméről és belpolitikai programmjáról van szóö Ezt ő expozéjában nagyon világosan konstatálta, azonban Kallina ezeket a dolgokat összezavarja és innen az az interpretációja amely teljesen hely telén s így nem lehet polemizálni » végezte az&« vait Benes c Kalliiia erre azonnal válaszolt kijelentve, hogy a külugyminister magyarázata,, oly mestersékelt á hogy azt nem lehet követni. Majd Kallina hangsúlyozna.; hogy a kisantant küzdelme Magyar-
