Lapszemle, 1929. június

1929-06-17 [1351]

• -» J MAGYARORSZÁG; - UTÓDALLAMOK.' Magyarország és a kisentente viszonyával és a bókerevizió kórdésóvel foglalkozik a "Temps» /L4/vezér cikke? melynek léqréges tartalma a magyar lapokból már napokkal ezelőtt ismeretes.

1 A cikk szerint Bethlen gróf párisi látogatása csupán udvar<iassági aktus volt amelynek különösebb politikai jelentőséget tulajdonítani tévesdós voi . na. Bethlen grófot Parisban azzal az udvariassággal fogadták, amely megilleti személyiségét s magát azt a látogatást is, amelyet mint a magyar kormáry elnöke tett Parisban, A magyar miniszterelnök politika ja,'folytatja a cikk, a nemzetközi sajtó figyelmét magára vonta, azon nehézségek következtében, amely észlelhető a budapesti kormánynak a prágai, bukaresti és belgrádi kormányokhoz való viszonyával szemben,'" A kisentente államai élénken felindultak Bethlen grófnak a magyar tfsök emlékművénél tartott beszéde miatt, amelyben Ismét foglalkozott a trianoni szeraődés revizió javait A kisentente budapest i demarsából a lap szerint nem szabad Magyarország és a kisentente közötti komoly konfliktusra következtetni, mert a demarsnak nem volt semmiféle fénye gető jellege? Miután a demars a magyar külügyminiszter rendes fogadásának folyamán tétetett^ ugy tekintik, hogy ez a lépés inkább csak mint észrevételek megtétele fogható fel," mint sea igazi diplomáciai tiltakozás gyanánt*' Walko miniszter azonnal válaszolt is, azzal,hogy Bethlen gróf a maga beszédében egyszerűen azt a már ismert tételt f ejá tette ki, mely szerint a magyar kormány a trianoni szerződést igazság talárnak tekinti s amak békés eszközökkel való módosítására törekszik Az. hihető tehát, hogy az incidensnek tovább i folytatása nem lesz.. Mindenesetre igaz a iámban, hogy itt olyan nehézségekkel állunk szemben amelyGK néha veszedelmesen nehezednek rá a. középeurópai nelyzet egészérei A kisentente kormányai rendkívül érzékenyek minién a trianoni