Lapszemle, 1929. június
1929-06-17 [1351]
alapokon nyugvó akció megindítására; moly lehetetlenné tegye a magyar irredenta propagandát éa még csirájában megfojts* a magyar kormánynak minden olyan cselekedetét- amely az ismeretlen reménységek megvalósítására törekszik amennyiben ez a Budapesten kezdendő akció nem vezetne eredményre s ugy a Népszövetségen keresztül fognák cselekedni, - Üz általános szólamoknál sokkal érdekesebb a cikknek az a fejtegetése ;"a határok kiigazítását békés uton, amint ast a ITépszövotaég szabályai előirjákj csak kisebb mértékben lehet elképzelni, legfeljebb határkligaaitás ?or«iájába% de seumiesetre sem lehet szó olyan mértékű hat árkiigazításról amely feltámasztaná Szent látván király ezeréves határait* amint azt Bethlen és Walko követelik* /Hirl.16/- Az Avala jelentése szerint kormánykörökben élénk figyelemmel kiaérik a bolgár sajtónak a legutóbbi napokban Délazlávla ellen megindult hadjáratát* melynek rágalmai a külföldi kiterjedt sajtópropaganda utján egye3 külföldi napilapokban is napvilágot láttak. Belgrádi körökben az az általános meggyőződés alakult ki, hogy a sajtóhadjárat mögött maga *a bolgár kormány áll, Bzt a feltevéslti támogatja az a körülmény Í3* hogy a bolgár kormány útlevelet adott Percseog Gusztávnak, Pavelica kísérőjének, Uinthogy ez a rágaloraliadjárat és a bolgár komitácaibandák határmenti mozgolódása egyidejűleg kezdődött az ismeretes budapesti kisantantellenes kampánnyal, beavatott politikai körökben okozati összefüggést látnak a kőt akció között. /fi.H.16/ Söregi Mihály éa Pál, Farkas Pál, Orosz Irar*, Süti György és ozv. Tótné jómódú csurogi gazdák a belgrádi magyar követséghoz fordultak panasaíal^ mert egy Budapest, Diófa utca 1^. szám alatti magánnyomozó iroda óriási összegeket köve tolt levélben tőlük.mert különben nyilvánosságra hozzá hogy 1910-ben hamia saáakoronásokat gyártottak, A gazdák akik mindnyájan feddhetetlen előéletűek,a rendőrségnél is megtették a feljelentést /Délb. 16/.
