Lapszemle, 1929. június

1929-06-15 [1351]

nek a pénzügyi bizottság budapesti megbízottjának, akinek megbizatása július 1-én lejárt. A magyar komány nevében Hevesy Pál ministerres i. dens tolmácsolt köszönetet és elismerést TylernekC« A madridi kisebbségi vitával foglalkozik a" Pester Lloyd" K« — -- - -- -- -- - — — *— — — — — — ——• — ——"•»—" ve zór cikkébe n w iliiara Martin a "Journal de Geneve" szerkesztője.. Bár cikke még a Tanács ismeretes határozata előtt törtért, érdekes módon világítja meg azokat a szempontokat, amelyek a Tanáce határozatát in. dacolják és amelyeknek köszönhető, hogy a kisebbségekre kedvezőtlen módon végződött a kisebbségi akció .Szeri nte az egész kérdést politikai szemportból is helytelen módon vetették fel, amellett a kérdés felaretése tulkorán töfctént meg s a körülmények is kedvezőtlenek voltak, Stresemann azáltal, hogy a kérdést a ^egano i tanácskozások alkalmával temperamentumától elragadtatva vetette fel, azt a hibát követte el, hogy a kérdést, amely mindeddig csak mint akadémikus vita tárgya szerepelt, beledobta a nemzetközi intrikák játékába^ A kisebbségi kér dés ezzel egyik részévé lett annak a nagy tárgyalási komplexumnak, amely Németország és a szövetségesek között folyik a háború végleges 1 iquidál ásóról,' Korai volt asorikivül a kérdés felvetése az angol választások eredményének megvárása előtt. Be még ennél is rosszabb volt az, hogy jogi szempontból is rosszul fogták meg a dolgot. Itt emlékest tet a cikkiró arra, hogy a kisebbségi védelem kérdésében két nagy elmélet áll egymással szembeni a kisebbségek felfogása szerint a kisetb ségi védelem a Népszövetség közérdekű kötelessége, a Népszövetség tartozik a kisebbségek állandó védelméről gondoskodni s azokat az eszközöket megtalálni^ amelyekkel e kötelezettségének megfelelhet.Ezzel szemben a kisebbségi szerződések által kötelezett államok felf ogá. sa az, hogy a Népszövetség nem vállalt magára a kisebbségekkel szemben általános természetű garanciákat, amibe az érdekelt államok nem is