Lapszemle, 1929. június

1929-06-01 [1351]

é3 gazdasági kérdéseknek Románia és Magyarország között való rendezéséhez. Magyarországról a kisantanttal kapcsolatban két közleményben van: szó,A nagynímet Kreuz Ztg./3o-19L/ külpolitikusa,E.Schultz-Ewerth külpolitikai hetiszemléjében a kisantant belgrádi konferenciájával foglalkozva azt mondja,hogy annak összmérlege sem hoz semmi ujat ellenben az uj lengyel-magyar köze

1

edés állandó fajtörés és - különösen Bukarestben - nyugtalanságot okoz.A románok természetesen tudják,hogy Zaleski budapesti látogatása több volt,mint csupán udvariassági viszonzása annak a látogatásnak,amelyet aagyar kollégája tett nála néhány hónappal ez előtt Varsóban és azt kérdezik maguktól,vájjon ártani foge az uj barátság a lengyel-román szövetségnek és Lengyelország szoros viszonyának a kisantanthoz. Románia ,ha sikerrel járna a lengyel közvetítés .Magyarország semlegességére szárnithatna,mig Lengyelország szövetségest nyerne Oroszország ellen,Azonban egyelőre erősen kell kételkedni abban,hogy Magyarország számottevő engedményeket érjen el a trianoni szerződés revíziója tekintetében a kisantant valamely tagjánál és nem tehető fel,hogy Mussolini,akinek Grandi nevü helyettes államtitkára a minap Budapesten járt,tétlenül nézze a dolgokat«,Más megfigyelők uj csoportosulást látnak jö^ni^mely Varsótól Rómáig terjedne, és nemcsak Oroszország, hanem Németország ellen is irányúin a .Bethlen grófnak is Zaleskinak küszöbönálló Briandal val. ő érintkezése mindenesetre nem örvendetes jelenség a német politika számára, - A DAZ./30242/ külpolitikai hetinzcmléjében

H

Cincinnatus" foglalkozik a kisantant-* nak Magyarország megerősödésétől való félelmével,a kisantantnak a Magyarországtól lekapcsolt területekhez való csökönyös ragaszkodását reakciósnak mondja és természetesnek találja,hogy a kisantant nem vallja be,hogy a belgrádi konferencia sem volt képes konstruktív politikai