Lapszemle, 1929. június

1929-06-13 [1351]

vul azt kivonják, hogy a gyermekek nemzetisége ne a nevek származása szerint, hanem a gyermekek anyanyelve szerint legyen meghatározva..... •fTemrégiben egyik kiváló jogászunk, Nikics J?edor dr. behatóan és objektíven tanulmányozta kisebbségeink kívánságait. Szerinfie kiseübségeinknek egyáltalában nincs joguk ahhoz, hogy a garanciaszerződés 8. éa 9 §§-ai alapján iskolai és kulturális autonómiát^ valamint raagúniskolákat követelj enet minthogy a szerbeknek^ szlovéneknek éa horvátoknak sincsenek hasonló magá4iskoláik

a "A továbbiakban kifejtig hogy a garanciaszerződés csak az elemi iskolákban teszi kötelezővé a gyermekek anyanyelvű taníttatását,, az teljesen Dólszlúvia belügye, hogy ez az anyanyelvű tanitás külön kisebbségi iskolákban vagy állami iskolákban torténik-e* A szerbek azonban a kisebbségi szerződcsen tulmenőleg Szabaftkán és Zentán magyar, Ujverbászon és Versecen német tagozatot létesítettek az állami gimnáziutnbanj Újvidéken, Ujbecsón, Pancsován és Fehértemplomon négyoaztályu német középiskolát, Bácspetrovácon pedig tótot állítottak fel,. A kisebbségek azonban közép- és szakiskolakat is követelnek maguknak, *ezt mi semmiesetre sem adhatjuk meg nekik,, Államunk még a kialakulási folyamatban van ós ha kulturpedagcgiai szempontból elérte is már a kellő fokot

9 a nemzeti szellem és nemzeti nevelés egyelőre elengedhetétlen üenki se nehezitse meg azt a munkánkat, anely a magyar uralom alatt elnemzetietlenedett szláv népünk visszanevelésire irányul.* . .. *A magyar nép szorgalmas és ragaszkodik a földhöz de az intelligenciának egy része;, különösen az, amely 3zárrnazá3ilag nem magyar., ne m tud megbarátkozni a trianoni békeszerződés rendelkezéseivel. A cikk aztán azt fejtegeti,hogy a szerbek mindig szemelőtt tartják Szent István királynak azt a DÖ1Ó3 kijelentését;, hogy az az ország az erősebb amelyben többnyelvű lakosság él és nem akarják elszerbositeni a kisebbségeket.Végül kijelentig hogy a kisantant, Görögország ós lengyelorazúg ha' almi csoportosulása a békeszerződéseknek semmiféle megváltoztatására ne

m hajlandó^ tehát nem is lehet ezeket megváltoztatni., igy Stresemann akciója teljeaen eredménytelen marad. /Hirlap 13./