Lapszemle, 1929. június

1929-06-13 [1351]

metország "bekerítésére irányuló célját. Ehhez nagyon is nagyok azok az érdekkapcsolatok 0 a békeszerződések reviziója, a kisebbség-védelem,, az általános 1 eszerelé s„ a magyar agrártermékeknek a német birodalomba való bevitele, - amelyek Magyarországot és Németországot összekapcsolják. Ily­formán tehát nem lehet komolyan venni a Magyarság cimü budapesti lap a­zon kitételét hogy ez az uj közép-antant frontot fog alkotni a pánszláV vizmus és " pángermanizmus" ellen egyaránt Ha az uj szövetség csakugyan létrejön, Magyarország elszigetelődése Németországtól mindenesetre bizo­nyos gazdasági hátrányt jelent utóbbi számára s ebből a szempontból va­lóban sajnálatos, hogy Németország elmulasztotta valahogy szintén bele­kapcsolódni ebbe az uj kö^óp-antantba,, ahonnan kiindulva hathatós dél* kelet-politikát folytathatott volna. A bukaresti nemzetközi mezőgazdasági kongresszussal kapcso­latban a 10-i szemle ismertette a kormánypárti Cuvantul felháborodását és kirohanását amiatt., hogy a kongresszusra érkezett magyar delegáció olyan térképeket osztogatott, amelyeken Magyarország még a régi határaival sze­repel, Ma aztán a Juventus 10-125 szerint a Curentul 10-500 is felhábo­rodott cikkett hoz az ügyben, mégpedig főszerkesztőjének, Pamfil Selcaru­nak a tollából* Budapest nagyon beteg - úgymond -,. Nem egyszer emberi megértéssel írtam a történelem engesztelhetetlen Ítélete által kellő a­rányára és terjedelmére leszállított magyar imperializmus drámájáról El* nézőek voltunk az egész Európát raegsiketitő mágnások jajkiáltásaival szem­ben, hogy: "Adjátok vissza oláh jobbágyainkat!" Nem tiltakoztunk akkor,, midőn a külföldi sajtót elárasztották a magyar fantázia ezeréves orszá­gát ábrázoló térképekkel és röpiratokkal 0 Szabad a magyaroknak tiltakozó irat-tonnákat terjeszteniök, de • nem nálunk magunknál, nem a mi házunk­ban! Mi románok paraszt-nemzet vagyunk, nekünk nincsen arisztokráciánk, mint a magyaroknak, ámde a jámbor román parasztoknak mégis van valamijök a magyar arisztokratákkal szemben s ezt a valamit illemnek hívják, A ro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom