Lapszemle, 1929. június

1929-06-13 [1351]

Román és erdélyi magyar-német iapazemlo 1929. június 13. értesíti arról a népszövetségi tanácsot, mégpedig ugy, hogy ennek Titu­..escu fogja tudomására hozni az esetet A Brassói Lapok 13*130 bukaresti jelentése szerint pedig Románia egyidejűleg négy helyen is kért felvilá­gosítást Bethlen miniszterelnök kifogásolt beszédéről, mégpedig magában Bukarestben Mironescu külügyminiszter tanácskozott hosszasan Magyary kö­vettel , Budapesten viszont Grigorcea követ nyújtott át Írásbeli jegyzé­ket az ügyben Walko külügyminiszternek, ugyanakkor Madridban Gafencu külügyi államtitkár ugyanezt a kérdést tette 3zóvá Bethlen miniszterel­nökkel történt találkozása alkalmával s végül ugyancsak Madridban a nép­szövetség tanácsa előtt fogja szóbahozni az ügyet Titulescu is : kinek egyéni belátására bizta a román konnány hogy milyen formában és mikor terjessze elő a kérdést Az ügyhöz a Kgleti üjság 13-131 rövid kommentárt füz. Min­denesetre feltűnő - úgymond -, hogy a kisantant-államoknak két hétre volt szükségük annak konstatálására,, hogy Bethlen magyar miniszterelnök a kifogásolt beszédében irredenta hangokat ütött meg Hogy tulaj donké­pen mi a szándéka a kisantantnak ezzel a diplomáciai lépéssel,, azt ebben a pillanatban még nem lehet tudni. De tekintettel arra hogy a demarsot Románia forszirozt: leginkább, jogosan kockáztatható meg a feltevés, hogy a bukaresti diplomácia megmozdulása és a magyar-román optánaper kö­zött szerves öaaze függés van ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció Bukaresti lapok ma nem érkeztek, de a keleti Újság 13-131 már ismerteti ezeknek a vélekedését ie A Lupta szerint Bethlen minisz­terelnök Madridiján most arról akarja meggyőzni a népszövetségi köröket hogy a kisantant által kifogásolt megnyilatkozása nem jelenti a magyar -kormány hivatalos véleményét, csupán annyit,, hogy ő időnkint kénytelen engedni a közvéleménynek és ugy beszélnie,, ahogyan beszélt., Sérelmezi a Lupta.. hogy a magyar hivatalos körök mindmáig nem adtak hivatalos magya­rázatot a beszédről Ez a késedelmeskedés csak arra jó s hogy felkeltse a provokált államok méltatlankodását annál is inkább„ mivel ezek az ál­"amok mindenképen Igyekeztek jó kapcsolatot fenntartani Magyarországain

Next

/
Oldalképek
Tartalom