Lapszemle, 1929. június

1929-06-11 [1351]

titkár különböző fenntartásosai élt,erélyesen tiltakozott az ellen, hogy érdekelt államok ki legyenek zárva a kisebbségi panaszok tár­gyalásában valő részvételből- A kérdés további megbeszélését keddre halasztótták.Különböző tanácstagoknál nyilvánvaló volt az a törek­vés, hogy a hármas bizottság jelentését lehetőleg gyorsan hajtsák keresztül a tanácsbizottságon.Ez a kisebbségi érdekek súlyos káro­sítását jelentette volna,amit sikerült megakadályozni.A bizottsági tanácskozás párhuzamosan fog folytatódni a tanácstárgyalással. ­Figyelem reméltó" a Berl.Tagebi./9-26S/ belgrádi távirata, amely sze­rint érdekes az a megállapítás,hogy a kisantant három állama , amely Lengyelroszággal és Görögországgal együttesen intranzigens memorandumot terjesztett elő,egymás között mégsem olyan egységes, mint ahogyan az kifelé látszik.Eizonyitja ezt egy* beadvány, amelyet a e napokban/flasiliev ismert orosz politikus elnö'klete alatt álló "Sobornaja Rossia" nevü orosz társaság nyújtott be a jugoszláv kor­mánynál.E btadványbsn a következőket mondja: "Ha a népszövetség elfogadja Stresemann és Dandurand javaslatait,akkor valószínű,hogy az orosz kisebbségek,amelyekből Lengyelországon,Romániában és Cseh­szlovákiában több mint tiz millió létezik,rövidesen jogaikhoz .jutnak. Az orosz kisebbségek kétségbeesett helyzetben vannak.Az emiitett or­szágok kormányai által üldöztetnek és megmentésüket csupán Strese­mann és Dandurand urak akciójától vár jaki 1 A beadványban kérik a ju­goszláv kormányt,hogy az orosz kisebbségek érdekében támogassa Stre­semann és Dandurand akcióját,vagy legalább is ne járjon el közösen Lengyelországgal,Csehszlovákiával és Romániával.A beadvány végén arra emlékeztet,hogy az oroszok milliói rabszolgaságba jutottak egy olyan háború által,amelyet Oroszország Szerbia szabadságáért kezdett.Jugoszlávia tehát nem akarhatja ennek a tiz milliónak tar­tós rabszolgaságát.A tudósitő^^^|ü^|&^gzerint & beadvány a jugo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom