Lapszemle, 1929. június

1929-06-10 [1351]

szenbeszáll "a béke szer ződósek által többé-kevosbbé megeső rikitott" állanok azon tö re levésével, hogy elhitessék a világgal* hogy a kireDDségk jogot nyertek arra, hogy államukban önálló, autonóm ólotet éljenek. Ezek az államok szerinte kisebbségnek nevezik az egyének &öbbé-kcvésbbó kompakt csoportjait, mihelyt azok többé-kevésbbé a többségtől eltérő "kultúrára, vagy fajra"hivatkoznak , A valóságban ezek az államo* irredenta fószleket akarnak teremteni, hogy így előkészítsék a területi rend megváltoztatását*' Gauvain szerint a kisebbségi panaszok nem kons»lidálják a bókot, a .kiae bbs egeknek különben is meg van a s zabálva zerü eszközük arra, hogy panaszaikat hallathassák, ezt az eszközt kell fel. használnjuk, ahelyett, hogy a világot kiabálásukkal betöltenek; Legelőbb azonban találniok kell egy oly tanácstagot, aki hajlandó tolmácsává le mi panaszaiknak? Ha a kiseboseget ilyet nem tálainak, az azt mutatja, hogy követeléseik non méltók arra, hogy figyelembe vétessenek A Tanács üléseit nem szab ad, hogy állandóan zavarják holmi egyéneknek vagy izgága csoportoknak ellenőrizetlen panaszai, amely csoportok áltálában a szomszédországok zsoldjában állanak.-. A kisebbségi államok a Népszövetség iránti tiszteletből beleegyeztek az u.n*hármas-bizottsági elállításába. Ha azonban ezt állandó kisebbségi biaotsággá akarnák átalakítani, ugy a kisebbségi államok azt követelnék, hogy vissza kell térni egyszerűen a kisebbségi szerződések eredeti rendelkezéseihez, amelyékben a hdrmas-bizott-ság nem szerepel*Magyarország. - Utódállamok. A Budapesten tartandó nemzetközi diákkoagresszusról előzetes tájókoSatáat közöl a "Journal de tíeneve" /9/;A háborús felelősség kérdésével foglalkozva a szerb-barát "Sre Bbuvelle" /3/Jovano. ics volt bécsi szerb követ emlékiratai alapján m^Uapitja, hogy a háború kitöréséért a Monarchia szerbellenes politikája felslős; mig Szerbia teljesen ártatlan volt;-