Lapszemle, 1929. június

1929-06-05 [1351]

az ártelembon akarunk áldozni a tiz év előtti eseményéknek la. /Cseszké Pzlovo & 122/, ^zután Ilofá'S nemzeti szocialista szenátusi alelnök a köztársaság első nemzetvédelmi rainistere köszönetet mondott az ol^szországi légionáriusoknak, a szokolist •íkn&.k,MitteTha-ser tábornoknak és Pellé tábornagynak• Ha a magyaroknak neg van a-Hem.nem, solia! •jelszavuk mondotta beszéde végén ELofáóS ngj erre nekünk <ine, ne, nlkdy"a válaszunk < Markovics szociáldemokrata volt légionárius zárszavai után véget ért & gyászünnepság /Pondelnik 3-22 / A pozsonyi ünnepségen Stefáneki

skolaugyi minister mondott beszédotj amelyben méltatta &z akkcr folyt harcokat, majd hangsúlyozta, hogy a csehszlovák békeszerető nemzet;, amely nem akarja a militarizmust, mégis mint egy ember fog küzdeni a köztársaság ős a csehszlovák gondolat minden ellensége ellen. Szüksége

s azonban, hogy a mi politikusaink ós a magvar hívatásos politikusok kö zött minden vitás politikai, gazdasági és kulturális kérdés megöldósára megfelelő platformot létesítsenek. A mi cselekedeteink bizonyítják azt, hogy a. mi részünkről meg ven a jóakarat, a nemzeti sovinizmus nálunk ismeretlen fogalom Mindazonáltal még teoretikus forrná j ában sem bocsá

t ko z hat un

k tárgyalás okra a tr lanon

i békos

zer ző" ős m e gv ál t o z t a t ás a c é 1 j úbó 1

. ^z a kérdés részünkről minden, vitát kizár A csehszlovák - magyar határ egyszersmindenkorra lett meghatározva és szükség esetén az utolsó Vércseppig meg fogjuk azt védeni.. Részünkre a határok kérdése principiális kérdés

1 a nemzeti lét kérdése /Szlovenszky ^ennik 4-127/, Srobár lőrincz volt minister hangoztatta, hogy a csehszlovákok békésen akarják megwldán.i a szomszédaikkal fennálló