Lapszemle, 1929. június
1929-06-04 [1351]
már igen súlyos tüneteket mutat,levetkőzni azt a nemtörődömséget, amely a liberálisok végzetévé vált.Különösen érdekes megfigyelésre ad ez alkalmat a fascisták szempontjáből,akik forradalmi újításaikkal levetkőzték a szociális problémák iránti agnoszticizmust.Épen ugy fölöslegesnek találja azokat az aggodalmakat,amelyekkel az uralomra jutő munkáspárt külpolitikáját és pénzügyi politikáját várják. Itt legfeljebb arról lehet szó,hogy egy munkáspárti kormány lehet:leg sza-" badulni igyekszik majd azoktól a szoros és kényelmetlen kötelékektől, amelyekkel Angliát a jólismert tengerészeti kompromiss >um köti Franciaországhoz. Valószinüleg ugyan igy fog eljárni azoknál a katonai természetű paktumoknál,amelyek az angol és francia diplomáciát egymáshoz kötik.A jóvátételi kérdéseknél pedig a munkáspárti Snowden legutóbbi kijelentései sem adnak okot allarmisztikus magyarázgatásokra,mint azt az európai pletykakedvelő sajtó tette.A munkáspárt minden bizonnyal gyorsan lc akarja zárni az alleált adósságok és a jóvátétel kérdését ás épen igy likvidálni akarja minél előbb majd a rajnai zóna kiürítésének probléma ját..Ami a lefegyverezés kérdését illeti,valőszinüleg arra az álláspontra fog helyezkedni.hogy szűnjenek meg a szőssátyáncodások és végre komolyan lépések történtnek a fegyverkezések korlátozása terén ,amely'igen hasznos losz.de kétségtelenül nehéz munkát ad majd a munkáspárti kormánynak ,mert számolnia kell az angol adrairalatus ellenállásával.Mindezekből végső következtetésként megállapít ja, hogy a fascizmi.is minden izgalom nélkül ,de komolyan és nyugodton nézheti a munkáspárt diadalát. Srre elegendő okot ad az a visszaemlékezés is,hogy akkor is munkáspárti kormány volt uralmon,amikor az olasz uralkodópár Londonban látogatást tett és Mussolininek sikerült megegyeznie Angliával a Transjubaland cessziójára nézve. A Lavoro Fascista /2/ vezércikkében ama