Lapszemle, 1929. május

1929-05-22 [1350]

A kisentente belgrádi koaferenciajának kilátásaival és terveivel foglalkozva a Kreuz Ztg./19-181/ belgrádi munkatársa behatóan tárgyalja az egységes szövetsági szerződésre irányuló törekvéseket és azoknak a szerződőfelek között feamálló* érdekellentétek folytán felmerülő anehézségeit.Az egységes szövetségi szerződés problémája a gyakorlatba! M aligha lesz mindéi további nélkül megoldhatod mert minden megoldásnak utó~ végre mégis csak a kiseatente teljes politikai uj orientációjára kellene vezetnie. Prágának sem lesz épen kedve egy uj szövetségi szerződés megkötése által Bulgáriához vsl<5 viszonyát kiélesíteni,amely épen Boris királynak Massaryk elnöknél tett látogatásával öltött kedvezc alakot.Ugyanez áll egyébként még nagyobb mértékben a gazdasági érdekekről is .Néhány hónappal ezelőtt megkísérelték ennek az államszövetségnek magában véve mégis tisztán negativ jellegét azáltal gyengíteni,hogy a politikai kisen. tenteot úgyszólván egy gazdasági kisententeel akarták kiegészíteni.3zt a kísérletet teljesen meghiúsultnak kell tekinteni,mert azok a megbeszélések,melyek február közepén Bukarestben folytak az országok kereskedelmi képviselői között,teljesen eredménytelenül végződtek,noha a cél úgyis ^ elág szűken volt kitűzve és tulajdonképen már csak abbnn állott,hogy programiét készítsenek egy gazdasági szakértői konferencia számára «A ki söntén te három állama külpolitikailag is számos változáson ment keresztül. A kisebbségi kérdés ugylátszik olyan közös ügyükké lett,amelyben ninnseBek érdekellentéteik,ami kifejezésre jut a kisententenak,Lengyelországnak és Görögországnak ebben a kérdésben a népszövetség elé terjesztett közös memorandumában, amely ISéiretország összes javaslatait elutasít ja. Sz a tény mégis azt mutatja újból, hogy a kisentente politikája mindig csak negatív értelemben jut érvényre.. — — iZÁGOS LEVÉLTÁR