Lapszemle, 1929. május

1929-05-24 [1350]

ennél a csoportnál együttrmiködtek.A választások igy ízelítőt adtak arról,hogy mit jelentenének a Bethlen-kurzus számára titkos választások íviagyarországon* KISENTENTE. A kisentente belgrádi konferenciájárói _a_ ^^£^^1 regisztrál ja, hogy Sándor király Benest kétizben fogadta kihallgatáson.A Berl.Tagebl./s&.236/ belgrádi levelezője szintén jelenti,hogy Benes kát hosszabb kihallgatáson volt' Sándor királynál,ami igen nagy feltűnést keltett.A tudósítónak azt mondották,hegy a király Benessel különösen Jugoszlávia nehéz gazdasági helyzetéről beszélt volna. Megérjsitik neki újból,hogy Csehszlovákia hajlandó Jugoszláviát ^-állítási hitelekkel segiteni és egy külföldi kölcsön elérése érdekében is ténykedni Jugoszlávia számára.Másodsorban a király élénken érdeklődött volna az orosz kérdés iránt és alapvonásaiba! Benessel megbeszélte.Emellett a más oldalról felvetett "Szovjetoroszország elleni front" kérdését is tárgyalták volna.Ezen megbeszéléseredmánye lehetett,hogy a kisentente egyes államainak Wroszországgal szemben továbbra is szabad kezet engednek.Ehez az elhatározáshoz különösen hozzájárulhatott az az élesság is,amellyel a döntő francia sajtó épen a kisentente konferenciájánác kezdetén lépett fel Oroszországgal szemben.Ezen francia állásfoglalásból kifolyólag uiből kitolták min4~ azekat a kisentente soraiból Szovjetoroszorszdg elismerésére és a vele való diplomáciai viszony felvételére irányuló törekvéseket.Ju~ niusban.kezdődnének Belgrádban a lengyel-jugoszláv kereskedelmi szerzCd4s revíziójáról való tárgyalsáok is.Nem kell külön mondani, hogy Zaleski lengyel külügyminiszternek egyidejű budapesti jelenléte és annak tüntetőleg le Ikes fogadtatása s hivatalos Magyarország által erős árnyékot vet a belgrádi konferenciára.És különben békés, tekia- , télyes közgazdasági lap Magyarország reváns eszme ivei szemben harciasai