Lapszemle, 1929. május

1929-05-24 [1350]

ás a francia nép sohasem fogadhattak volna ül olyan megoldást, amely az annyit szeivedett Franciaországra jelentene ujabb mól- I táiytalai áldezatot* A jóvátétel

i kárdósbta az amerikai részről tett engedménynek na„y a ralis jéTentőségét fejtegeti oauerweii is a latii 22.-bei,aiaeinyibei az amerikai gesztus az addigi "be nem i avatekezási politika " feladását jeleati, s ugy látszik,bevezeté- \ se egyben egy az európai-auiirikai gazdasági szolidaritást jobban tekiitetbe vevő politikának.- ^anzt fai ti ki a Pátit Párisién , belgrádi j A kisenteate konrore

ioiájávai foglalkozik *l. ' Mártii a Journal de Geieve 23.-baa.Ugylátja,hegy a Romániába! és Jugoszláviában bekövetkezett változások vége redjjéay bei ali

to • beíelyáselják az érdekelt államok politikáját, de már a tavalyi mai \ bukaresti keifereicia óta változott körülmények inkább.-"-gy a romái kermáiyiak Magyarerszággal ós Oroszországgal szemboii visze- • nya határozottal eltér a liberális kormáiy alatti helyzettőiaAmi *\ a belgrádi koiftraicia napirendiéi szartplő kérdéseket illeti, kiseat.-iak a k

isebbségi kérdés tár„yábai a/Chamberlain-fóie 3-as bizottság által állítólag javasolandó fontos eljárási módosításokkal szemboii magatartás&ta kiváncsi olsősorbai Mártii.A cikkiró nagyol raaglopődie.ha egy olyai élesszomü államférfi,mint ^oios,nom erozi^ I aé meg annak a szükségességét,hogy ö

zei a téréi a kiseit.-nak ^ i engedményeket kell teBiio

c A kisout.nem kell hogy feladja jogi álláspontját, de remélhetőleg őrizkedni fog attól,hogy ezt az j álláspontot szembehelyezze olyan m rsókolt javaslatokkal,melyek a tanács többségének tetszésével találkoziak^

A ki sönt.államai jól tudják,hogy ha a Tankos akarja^még a ioloilagi eljárással is kellemetlenkednet nekik s hOj^y viszont az uj eljárás sem lesz ráirántuk j ii.k.iózve feszélyező,ha a Tanács azt jóakarattal kezeli. Tehát " > ' Mm | csak nyernek azzal,ha ongedókonyékiek mutatkeziak.Lehetséges azoi \ baa,hegy a kisont. a kisebbségi kérdést junktimba akarja $ezii j