Lapszemle, 1929. május

1929-05-14 [1350]

egyetem rektorával,folytatott érdekes beszélgetésről számol be a Lavoro Fascista /12/.A cikk bevezetésében kiemeli Jorga professzor kiváló kvalitásait,ugy is mint tudósét,ás mint politikusét.A beszélgetés mindjárt elején a romániai állapotokra terelődött,amivel kapcsolatban Jorga őszintén megmondotta, hogy a Maniu-kormány sem tudta mind beváltani a hozzáfűzött reményeket,de a legnagyobb jóakarattal és becsületességgel dolgozik azon,hogy az ország ugy politikailag,mint gazdaságilag megszabaduljon az előbbi rezsimek áldatlan következményeitől. Amint mondotta,túloznak azok,- a Maniu-kormány ellenfelei - akik azt hirdetik,hogy a parasztpárti kormányzat népszerűsége csökkent. A beszélgetés ezután a román-magyar viszonyra terelődött.A következőket mondotta:"Én Nikola Jorga nagy szimpátiát érzek a magyarok és Magyarország iránt,meg tudom érteni ennek a nemzetnek fájdalmát,amelyet a háború befejeztével összes nemmagyar területeitől megfosztottak.Egy nemzet fájdalmát tiszteletben kell tartani,de ugyanekkor az az érzésem hogy a mai Magyarország sokkal szabadabban fejtheti ki a világban saját funkcióját,mint tehetné azt, ha állami határai közé idegen és következésképen ellenséges elemek tartoznának.Vannak románok Magyarországban is,mint ahogy vannak magyarok nálunk.Ez az ethnikai eltolódások furcsaságait mutatja,amelyek komolyan foglalkoztatják azokat,akik a Balkánon és Középkeletenrdpában élő nemzetiségek problémáival foglalkoznak. Azt mondják,hogy mi el akarjuk nemzetleniteni a magyarokat. Mér pedig ön nagyon jól tudja,hogy épen ugy,ahogy a magyarok nem nemzetietlenitették el az erdélyi románokat,épen ugy mi sem még csak nem is álmodunk arról,hogy elnemzetlenitsük azokat a magyarokat,akik román alattvalók lettek,Igen is románul tanítjuk őket,mert egy állam polgárainak ismerniök kell az ország uralkodó nemzetiségének nyelvét. Hinni akarom,hogy az eljövendő magyar-román generációkjaeg fogják ta- - ' • -m •