Lapszemle, 1929. május

1929-05-01 [1350]

magyaroknak a nyelvi és kulturális szabadsagát, de hogy mit érnek esek a biztositókok arról meg vannak a kellő tapasztalatok, különösen a Népszövetség u

6

n» védnökségét kell a legszigorúbb kritikával illetni* A cikk aztán ismerteti a magyar memorandumot

f megjegyezve, hogy a magyar kormány igen értékes anyagot állított össze, A kérdés elvi része valamint az eddigi tárgyalási eljárás megreformálásának szükségessége világosan és határozottan kifejezésre jut a „memorandumban* - A "Pester Lloyd" és a "Budapesti Hirlap" ugyanekkor madridi jelentést közöl, hogy az "ABC" cimü spanyol lap foglalkozik a magyar kormánynak a Népszövetséghez intézett kisebbségi memorandumával,megállapít ja, hogy a kisebbségi védelemnek jelenlegi formájában nincs meg a hatályossága,, A magyar kormány azt kivan ja, hogy a Nóps zövetség Tanács aáltal kijelölt bizottság lépjen közvetlen érintkezésbe a kisebbségekkel, hogy megismerhesse valódi helyzetüket ahelyett ,hogr megelégednék az érdekelt kormányok optimista kijelentéseivel; Kétségtelenül előnyösebb volna

K ha a hármas bizottság helyett az egész Tanács foglalkoznék a kisebbségek problémájával; Ezenfelül egy állán dé kisebbségi bizottságot is kellene alakítani; A kisebbségek védelmére irányuló rendelkezéseket, mondja a spanyol lap, annyiszor elfelejtet tók^ hogy a magyar közvélemény mély bizalmatlanságát nehéz less meg vált o zt atn i« . Gratz Gusztáv ny„. külügyminiszternek a Magyar Külügyi Társa ság kedd esti ülésén "Haboruelőtti Balkán-politikánk" címmel tartott előadását a "Pester Lloyd" , a "Nemzeti üjság" ismerteti. Gratz Guszm* -m m -» -m mm-m mm m mm m. <m m m mm táv kifejtette, hogy a Balkán-államok a haboruelőtti utolsó évtizedekben egyre erősödtek és főleg Románia és Szerbia azon dolgoztak, hogy meggyarapodott erőiket a Monarchia, de különösen Magyarország rovására érvényesítsék és magyar területekkel növeljék határaikat. Sajnos ugyanekkor belső viszályok gyengítették a Monarchia szerveze-