Lapszemle, 1929. május

1929-05-01 [1350]

lójaként lépett fel.Alapjában Jí'lachbart ur nem msgyar /tóadjar/. A Sze­pességben valahol mint német ember nőtt fel,de azután mint ilyen számos szepességi és más német,megtalálta as utat a magyarsághoz és ma azt akarja,hogy magyarnak /íadjar/ tekintsék.Mint ilyen ugylátszik a cseh­szlovák állammal szemben illojáiis és Prágában termászstesen nem kívá­natos tevékenységet fejtett ki magyar-szlovák területeknek Csehszlová­kiától való elszakítása ériekében; Mindenesetre s cseh igazságszolgál­tatás elől ás külföldre,valószínűleg Magyarországba menekült.Persze a kisebbségi ügy szószólójául nem alkalmas Flschbart ur,mert tagadja c fennálló jogállapótot,de igénybe veszi a vele járó jogokst.Ájade e maga­tartásból arra az álláspontra jutni,hogy a kisebbségi jogok egyáltalán a kisebbségek lojalitásától tétessenek függővé,nem lehet és igazán épü­letes dolog,hogy esek a tanok,most a cseh kormány egyik lapjában talál­hatók. Hasonló módon követelt valamikor lojalitást az osztrák sajtó as osztrák állam részére.Minek kellett volna a csehekkel történnie,ha jo­gaik megadásának előfeltételévé a feltétlen lojalitás tétetett volna! Csak az a bámulatos,hogy milyen kecsesen teszik ma tul magukat as ő államuknak részükről nem is tagadott,sőt különösen okos és dicsőséges cselekedetként ünnepelt keletkezésén. Hogy Csehszlovákiában is jótéte­ménynek tekintik a kisebbségek jogait,melyeket a "lojalitás" igen tágít­ható fogalmától akarnak függővé tenni,azt a Prager Presse cikke mutatja. De így ez nem megy.Az előíeltátelkrcl szóló elmélet téves,Az államok ujabb fejlődése az észszerű föderalizmus irányában megy végbe.4 centra­lizmushoz és a merev szuverenitáshoz való ragaszkodás szinte reakció.

Next

/
Oldalképek
Tartalom