Lapszemle, 1929. április
1929-04-24 [1349]
Munkások és munkaadók eltemetve ellentéteiket azt keressék, ami közös érdekül Külpolitika* 1 jóvátételi kérdésben a helyzetet a Tiaes 22 nem találja elég világosnak. Ha ugyan nőst kitűnik is, kogy Schacht furcsa hangú memoranduma nem veit ultimátum, annak szövegezése mégis igen sok kétséget hagy hátra. Igy egyik kitétele, amely Németország tengerentúli nyersanyaggal ellátását fejtegeti, a szövegezés veszedelmesen sejteti, hogy Németország gyarmatokat akar visszakapai, noha a kancellár biztositja a közvéleményt, hogy a jóvátételi kérdésbe nem akar politikát kiverni, A megegyezés oly nagy érdeke Burópamak, hogy a aémet kormány nem veheti magánok a felelősséget a kudarcért, főleg mikor a szövetségesek egyengették a megegyezés útját, IS.Mail 'dl szerint Németország nem várhatja nmgliától, hogy tulengedéken? legyen hozzá, mikor Amerikának nagy összegeket kell fizetnie. Snnél az üss szagnál kevesebbet követelni quixotiznus volna. Snowden elhamarkodott kijelentésével, hogy a szövetségesekkel kötött ad ós ság egyezmény eket a munkáspárt uralomrajutása esetén reviziójíalá akarja venni, most kezdik egész más színben tárgyalni az ellenzéki lapok. A revizió lehetőségét elismerik, de osak azzal a feltétellel, hogy Amerika is csök.kenti az angol adósságterheket./E.Mailj.P, News A D tf Chron a ie.2 szerint 3towden .'Shylock, ha ő többet akar kisajtolni a szövetségesekből, mint ammenyivel Anglia Amerikának tartozik, A D.Herald dd rámutat arra, kogy Anglia külföldi adósságegyezmónyeinek kudarcaiért Baldwin ós Churohill felelősek, Churchill felelős az altalános sztrájkért is, mint Bevin rámutató tt„ A líorn.P. d2 újból támadja SSnowden meggondolatlan és a franciákkal szemben sértő kijelentéseit, A munkáspárt egyik kiadványában azt mondja, hogy a külpolitika az,ahol a prrt legerősebben különbözik a többi pártoktól. A Manón. Gu.&J rámutat,hogy a liberális külpolitika majdnem teljesen azonos a munkáspártival.
