Lapszemle, 1929. április

1929-04-19 [1349]

Magyarország" mm mm, .m* w- *"« vn mm \-m *•* J» A revízióért való küzdelemről ás a revizió időpontjáa&k helyes ( megválasztásáról Hegedűs Lóránt ir hosszabb cikket a Sztbadságbxii '/!/, amely egyszersmind be jelenti, hogj hasábjain ezentúl siirün fognak aeg- I jelenni Hegedűs Lóránt cikkei, mert súlyt helyez arra, hogy Amerika I magyarsága az ő megvilágításában is ismerje a magyarságot érdeklő legfőbb problémákat. A revizió időpontját illetőleg Hegedűs nem osztja teljesen gróf Bethlen újévi beszédinek nézőpontját, amely szerint I Magyarország mai helyzete hasonló a Deák jj'erencz korszakához ós ug> 'an~ I azt a várakozó politikát teszi szükségessé. Hegedűs szerint a revizió gondolaténak gyorsabban kell megérnie, mint T)eák íerencz elméletének, különben akkor érik meg, araikor már nea lesz aa© arság, amely annak | hasznát veszi, Igaza van a ainistcrelnöknek abban, hogy kudarcnál: nea szabad aa országot kitenni. Hegedűs szerint azonban gondoskodni kellene arról, hogy a népszövetségbe beoltassék a revizió gondolata és ott ébrentartassék mindaddig, mig vagy a Népszövetség i«eg neia unja a revíziót és teljesiti, vagy a világ közvéleménye meg nen unja ezt a Képszövetséget. Ha a Bethlen kormánynak van egyetlen nagyhatalma, amely Magyarország beadott inditványát támogatja, akkor a szomszéd államok érezni fogják a közvélemény súlyát, és ha fogcsikorgatva is, igyekezni fognak barátságos arcot vágni a mi el járásunkhoz.. Az optánsper tanulságai is ilyen politika követése mellett szólnak. A revizió ügyének túlságosan szangvinikus felfogásától óva int a Pittaburgi Magyarság /29/

t amely Chamberlainnek a kisebbségekről genfi mond ott /beszéde után, attól tart, hogy még igen hosszú ős, keserves ut előtt állunk. Itert ha a hivatalos Anglia ilyen intranzigens álláspontra helyezkedik a kisebbségek kérdésében - mit várjunk tőle a):kor, mikor területi engedményekről lesz szó?.