Lapszemle, 1929. április
1929-04-17 [1349]
Eckhardt Tibor reviziós előadásáról referál nagy vonásokban a Curentul 14-445, de igen zavarosan, összezavarva az egészet az optánsüggyel. Kisebbségi ügyek,, A Maniu-kormány kisebbségi bizottságának üléséről a Brassói Lapok 17-86 közli, mégpedig eddig egyedül, azt a nyilvánvalóan hivatalos Jelentést,, melyet a mai budapesti lapok is már le,hoztak. s A május 10-i nagy-román egyesülése emlékünnepre vonatkozólag az Erdélyi Hirlap 14-3238 Spectatornak ;) t» i, a reformista csoport vezéré nek, K r enner Miklósnak figyelemreméltó vezércikket közli, A román népnek mindenesetre minásn oka magván am^ úgymond - hogy ünnepeljen, hálával dicsőítve a (fondvisoléet, a történeti rendelkezést és a szerencsé* ben való kitartó hitét. A világháborúba némi késéssel történt belépésével okosan a győzni-fcejdck oldalára állott • Így kis balkán államból majdnem nagyhatalommá lépett elő* A bukaresti különbéke és a párisi békekonferencián való nyakas magatartása sllenére is megkétszerezhette birtokát, ugy, hogy mérhetetlenül dus uj területekkel gazdagodott,; amelyeket a magyar, osztrák és orosz polgárultság virágoztatott fel» A békeszarződésekből folyó kötelezettségei is e*ek között elsősorban a kisebbeégek védelmét nem teljesi tette,, mégis a kisantant és a nagyantant megbecsült tényezője és a latin testvériségnek kedveltje, úgyhogy lerongyolt hitele mellett ia hozzájuthatott nagy külföldi fcolcsÖnÖkhSs* Az ős román nép és as uj román áliaas tehát joggal ünnepei,, Kérdés azonban,, hogy szabad-e és lehet-e a kisebbségi iöagyar nemzetnek réeat Vennie ekén az ünnepen, amikor 0-yulofehérv árott trombitálni fog a 10 esztendős diadal, Vajda Sándor belügyminiszter most mézes szavakkal invitálja a aa* gyarokat, akikkel pedig választási egyezményt nem akart kötni, sőt haj-