Lapszemle, 1929. április

1929-04-16 [1349]

és a jogtiprás bizony talanság vizozönét zuditották rá. amely elkerülhe tétlenül a vegromlásba vi az,Az olasz-francia közeledés és az Anschluss.- A "Magyarság" párisi tud°sitéja ma egy terjedelmes cikkben, amelyet alap vezető helyén közöl*érdekesen világitja mag az olasz-francia viszonyfejleményeit a firenzei tanácskozásokkal kapcsolatban. A cikk előrebocsátja* hogy M

ussol ini uralomr aj utasa óta ké tsó^civÜL féltékenység lappang a két latin testvérnép között. * francia diplomáci a nem ismerte fel kellő időben Mussolini szervező zsenijét, az utóbbi időben azonban >özeledés mutatkozott a két onzág diplomáciai viszonyában, aminek oka főkép abban karesendő* hogy Briand már 1 emár a világpolitikai adottságok közül az olasz fascizmus erejét és politikai dinamikáját* Itt az tán a cikk részletesen i saerteti Baaamarchais római franciakövet tárgyalásait a tangeri

;

> tunisi* tripolisi, adriai és balkáni helyzet körül ós azt mondja, hogy Anglia közbelépő só vei a francia-olasz tárgyalások most már akutabb stádiumba jutottak és a tunisi és tripolisi kérdésbei kilá_tás van ráj hogy megegyezésre fognak jutni, hapedig ez sikerül,akkor har*rosan sor kerülhet egy franci a-oi asz barátsági szerződós aláírására is* Az ilyen szerződések jelentőségét azonban nem az determinálja, hogy ilyen szerződést az érdekelt hatalmak aláirtak-e» hanem sokkal fontosább, hogy milyen tényleges viszory rejlik a hátterükben, már pedig egy csomó tisztssatian kérdés lappang a francia ós olasz viszony rakott> ezek közül talán kevésbbé kényes a gyarmatok kérdése és itt emlékeztetacikkiró^ hogy Olaszország gyarmati igényeit a londoni szerződéi* elisnerte s ugylátszik, hogy most a franciák sem zárkóznak el teljesen sz olasz igények elismerésétől. Az olasz gyarmati i^nyfc kel kapcsolatban azonban rámutat a cikk, hogy Lengyelonzág ós Csehország is gyarmati igényeket jelentettek be s ha Franciaország az olasz cvownati ioóritokkftl sz»mh<»n #1 ázékönvaácAt fofr tanusi tani. a franci a»