Lapszemle, 1929. április

1929-04-15 [1349]

Bár a szövetségesek követelései ezúttal sem birnak ultimátum jellegével, a F.Pariaien leszögezi.hogy ez részükről ms t már az utolsó szó, melyre most már a németeknek kell válaszlniuk, A firenzei Mussolini-Chamberlain találkozásra tér visz sza a Tempa 12. római levelezője, aki, bár nem tulajüDDit tulnagy fon tosságot az esemónynekj mégis megállapitja,hogy az esemény jelentőség teljes,amit már az olasz sajtó kommentárjaiból is konstatálni lehet. Az olaszok általában örömüket fejezik ki az olasz-angol jóviszony feléledése felett.Rámutat itt a cikkiró arra,hogy ezt a jóviszonyt, -melyből Olaszország számos előnyt húzott, mint a Djubaland megkapá- j sa, a középeurópai,balkáni ós keleti-középtengeri olasz befolyás növekedése,- nemrégiben még felhők árnyékolták.Főleg az angol-francia flotta-entente-ot vette zokon Olaszországé amely szemméHátha tólag az angol barátságot mint valami kizáróan Olaszországnak kijáró jogot tekintette

0

Áz angol-francia entente szorosabbá válásának megnyilatkozásai ujabb olajat öntöttek az olasz elégedetlenség tüzére., teljesen ok nélkül,hiszen nyilvánvaló,hogy amint az angol-olasz barátság nem 1 összeegyeztethetetlen az angol-francia barátsággal,azonmód az angol- , francia entente sem irányul Olaszország ellen s nem akadálya az olasz 1 francia jó viszony nak,. sőt ellenkezőleg, A firenzei találkozó hihető- 1 leg eloszlatta az e pont körül olasz részen támadt félreértéseket; 3 megértttettók Mussolinival,hogy az entente nem olaszellenes*íranoia« ország csak örülhet,ha az angol-olasz jóviszony megerősödik,a épen ezétt csak örömmel üdvözölheti a firenzei találkozást,, Az olaszországi szláv kisebbségek érdekében emel szót újból az E

re Tlouvelle 13, Nagy farizeusi szemforgatások között hosszadalmasan meséli el,milyen égbekiáltó igazságtalanság történt a görzi szláv gazdasági egyesületek központjával,amelyet az olasz hatóságok A átlátszó ürügyek alatt nacionalizáltak s fiaPXGfútv-*S r^ötteK a =