Lapszemle, 1929. április
1929-04-15 [1349]
uíjj.jöDw« egjxuima, emiom rauob aatax a wepszovet»seg vezerti tkárár nak,, tekintettel a Népszövetségi Tanácsnak ama határozatára* mely szerint a Nép szövetség tagállamai nek legcősóbb április 15-ig be kell terjeszteniük a kisebbségekre vonatkor ész revét el eiket 6 a memorandumok elutasítják azokat a javaslatokat^ amelyek a Népszövetségnek hatáskörét a kisebbségek védelmével kapcsolatbanki akarják terjeszteni* Rená Brunet Budapesten . - a «p eater Lloyd" és a "Reggel" közlik, hogy Rená Brunet franci a szoci é demokrata képviselő, aki a magyar kormány ügyvédje a Blanenstein-pörben és az optánspörökben, Budapestre étkezett. Rená Brunet a "Reggel" munkatársa elé ti kijelenti, hogy mint a ca e ni egyetem nemzetközi jogtanára tüzetesen fogalkozott akisebbségok helyzetével és igazságosnak ismerte meg a magyar optánsok igényeit és sikra szállt az ellen, hogy háborús jellegű intézkedéseket hozzanak jóval a békekötések utan.fiLmondja* hogy a jövő héten 1 üzemben az el ső magyar*-jugoszláv optánspö rben fog plaidirozni és reméli, hogy Van SLooten a hires nemzetkca jogász és ugyanúgy fog dünani az ill etékesség jogköréről 3 mint a román és a csehszlovák dchtóbiróaágok. Kijelenti azt is, hogy Párisbsimár a kutya sem törődik a kötvónyhamisitási üggyel és a frankügyet is régen olfelejtették, Bgyóbként hangsúlyozza azt is 9 hogy csak mint jogtudós tartózkodik* Budapesten és nem fog mással foglalkozni., minthogy megz$gyaráz»á milyen technikai újításokra volna szükség a Népszövetség kisebbségi ü^vi telében.öpanyolország nem alkalmas hely magyarok letel epedé sere. -A "Nemzeti ^ság" vasárnapi szána közli Sakssi-Horváth Rezsőnek Szentmiklósi- J 0 nó madridi magyar követségi tanácsossal folytatott beszelgév tó sót, amaly szerint öpanyol országban jel enleg min4ossze 200 magyar család tartózkodik, teljesen szervezetlenül, az ipari munkásság ngn iegn tud megmaradni, mert a munkásak keresete csekély, viszont az é-