Lapszemle, 1929. április

1929-04-13 [1349]

pitott 10 $-os részesedés ama elgondolís alapján jött létre,hogy még külön jóvátételi fizetéseket fog kapni Ausztriától,Magyarországtól és Bulgáriától.Ezektől azonban Itália semmit sem tudott behajtani,de részben nem is akart,mert a háború után ezek az államok olyan nyomorult helyzetbe jutottak,hogy maguk is Itália segítségére szorultak. KÜLFÖLD. A Chamberlain -Mussolini féle firenzei találkozás nyomán keletkezett francia sajtókombinációkra és azokra a cikkekre reflektál vezércikkében a Tribuna A</, amelyek bizonyos objektivitással elismerték, hogy ideje volna,ha az olasz-francia megértés útját akár közvetítés segítségével is,de hathatósan előkészítenék. A Tribuna helyesli ezt a felfogást,de őszintén megmondja,hogy az olasz-francia megértés útjában akadályként nemcsak a szabadkőműves kartellista elemek politikája áll,hanem szinte azt mondhatni a francia közhangulat,amely legalálb is annak irányitóinál mindig intrikákban jnt kifejezésre,valahányszor olyan eseményről van szó,amely Itália presztízsét növeli és szilárdítja. Elegendőnek tartja utalni a közelmúltban létrejött lateráni egyezményre, amellyel szemben a szabadkőműves antifascista franciák ellenséges magetartásához valósággal kontrázott a kartelltől távolálló francia közvélemény is.Ugyan ez az irigykedés és áskálódás nyilatkozik meg a jóvátételi tárgyalásokkal kapcsolatban is,ahol Itáliát valósággal ki akarják nullázni. A Tribuna /12/ egy meg nem nevezett német információs iroda értesülésére hivatkozva hirt ad arról,hogy a Szovjet egy keleti négyes szövetséget akar összehozni,amelybe bevonná Törökországot,Perzsiát és Afganisztánt.Törökország és Perzsia érdeklődéssel kisérik ezt a szovjetpróbálkozást, amellyel szemben egyedül Amanullah mutat bizalmatlanságot