Lapszemle, 1929. április
1929-04-12 [1349]
rezanyói és szepesi püspökségek birtokai* A katholíkni egyház ugyne . vezett mcnzálla vagyona a nálunk érvényben élő magyar törvénye* szerint mint államvagyon nyert kezelést, amelynek jövedelmét u kutholikAs egyház élvezte, Az egyház haszonélvezeti jogán kivül azonban, az állam fenntartotta & kikölcsönzés jogát, vagyis hogy a haszonélvezeti jogot esetleg más egyházi oólra fordíthatja mint amire eadig szolgált,, Sz a jog a magyar király legfőbb kegyúri jogai közé tartozott „ De mar 1918. novemberének második felében H absburg Károly detronizálása és a köztársaság kikiáltása után Magyarországon is előtérbe nyomult az a kérdés, vájjon kire is száll ét ez a patronásus jog« A kormány által összehívott egyházi és világi jogássokból összeállított külön bizottság volt hivatva, hogy e fontos kérdés felett aöntsöas/A bizottsé* tagjai között volt Kovács egyet,tanár, fíanay, Melih&r, Reiner, Csi~ szarik c*püspök, Breyer kanonok osztálytanácsos és mások/. Ez a bi* a zottság egyhangúan ug> döntött, hogy minden jog, amely eddig magyar királyt illette meg' s tehát & főkegyúri jog is - a kormányra száll át, amelynek a köztársasági államforma keretében ugyanolyan jogköre van, mint a volt monarchia reprezentánsainak^ S5t ugyanezen határozat meghozatalánál mint megjegyzést hozzáfűzték, hogy ez a rendelkesés seramiképpen sem ellenkezik a Magyarországon érvényes egyházi törve - „ nyekkel, logikus * irja tovább •» hogy az ország felosztásával felosztották as állami felelősséget is <éjs a vele összefüggésben lévő jogo« kato A csehszlovák köztársaság első törvénye elismerte a magyar törvények érvényességét, tehát elismerte a Magyarországon érvényes egy** házi jogot is. Hodzsa é3 most természeteaen. Stefinek is a papok ál• láspont • ínak hivői lettek üé$p klb- a következői 1986 októberében nem történt semmi olyan dolog", amely az egyházat közelebbről érintenéA papok bizonyára Éég aa ís könnyen ©egenyesnének és hajlandók lenné" nek arra, hogy vagyonaikat ugy élvezzék mlut a régi Magyarországon,
