Lapszemle, 1929. április

1929-04-12 [1349]

nagynak a munkások által tervezett ünnepélyes elternetését a hatósúgok azzal az indokolással tiltották be, hogy nem lehet várni, mert a holttest már oszlásnak indul, miként a főorvos jelentette« A kommüniké megállapítja, hogy a főorvos ilyen jelentést nem adhatott, mert a koporsót fel sem nyitotta, A temetésre különben röpcédulákon hivták fel Temesvár munkásaágát s ezeket a felhívásokat hatósági beleegyezéssel és láttamozással az utcán osztatták szét, a röpcédulákat a hatóságok el nem kObozták* Teljesen valótlan, hogy a munkások részéről lövések estek voln$ A rendőri, illetve katonai személyek sebesülése onnan ered, hogy a katonaság teljesen körülzárta a munkásotthont,, fél órán át gyalogsági és gépfegyvertűzzel árasztotta el s minthogy a munkásotthon mögött egyik katonai osztag egy magasabb helyen, a váraáncon foglalt állást

3 sz az osztag saját maga sebesitett meg katonai, illetve rendőri személyeket; Megállapítja végül a kommüniké, hogy a már letartóztatott egyéneket bo* zalmasan összeverték, úgyhogy azok között rengeteg az olyan sebesült

v akit a "kihallgatás" alatt kellett a mentőknek bekötözniük, A Brassói Lapok 12-82 jelenti ugyanakkor, hogy az aradi munkásság, miután egy bizottságot küldött ki Temeavarra, hogy a helyezinén meggyőződjók a való helyzetről, egy óra hosszat tartó demqnstrativ sztrájkot rendezett, A vonatkozó lap kommentár ok közül figyelemreméltó a Curentul 10-441 cikke, melyben Pamfil Seicaru megállapítja, hogy Romániában a kommunista veszedelem létezését már nem lehet tagadni, mart tény, hogy a kommunista szervezetek szinte naponként kísérelnek meg provokálást az állami rend ellen» Ezzel a ténnyel szemben hiábavaló a külföldi közvéleményre való hivatkozás, hogy mit mond ez, ha a sajtó a valóságnak megfelelően feltárja a helyzetet, mert elvégre is az ország nyugalmáról van szó, A cionista Uj Kelet 10-82 vezércikke viszont ugy véle-