Lapszemle, 1929. április

1929-04-12 [1349]

jai elkövetkeztek* beleteszi to tta a nemzetet a pusztulásba és asocialisták még rágtak egyet ezen a nemzeten, Hangsúlyozta, hogy a nép szeretetét nana Marx tanításaiból tanuljuk és rámutatott, hogy Erdély szabad és egymiiő jogú székelysége közül hozta a nép igazi szeretetét. Bethlen 1 stván grófnak az általános választójog korrektivumairŐL és a törvónhatósági érdekképviseleti rendszerről, valamint a középosztály^ ezeréves jezető szerejpértiL .tett kijelentései j ellenzéki körökben éles visszhangot keltett és félremagyarázásokra adott alkalmat, baloldali politikusok már az esti lapokban siettek nyilatkozni •/Magyarországáés azt hangoztatták Bethlen beszédéről., hogyjaz a_ par-_ lamentáriizmus reformjának burkolt bejelentése éa a magyar fascizmue beharangozása lenne.- Ezzel szemben a "Budapesti Hirlap" és több reggeli lap beavatott helyrŐL a következő f el világosi tást kapta; "A miniszterelnök mai beszédével kapcsolatban egyes politikusok oly értelmű kijelentéseket tettek* mintha a mini sz terel Hk a parlamenti reformot óhajtotta volna mai fejtegetésével előkészíteni, illetve bejei enteni. Ez nemcsak téves, hanem egyenesen tudatós_ fél remagyaráafca jtjninissttfr elnök beszédének és intencióinak, ami annál nyilvánvalóba mert a mini stterelnö kjcif ejezetten utal t arra,_ ho^ a Jel sőházi törvényben az _ u.n> kópáseleti elv de facto megvalósítást nyertt, teütft ez a kérdés nyugvópontra jutott. Arra természetesen egy pillanatig sem gondolt a miniszterelnök, hogy a kénviselőház struktúrájában bárminő változás eszközöltessék, itt egyedül és kizáróan a törvényhatósági bizottságokról volt és van szó, tehát a vármegyei autonóm testületekrŐL, amelyeknek összeállitásába épp ugy bevonul az érdekképviseleti elv, mint ahqg érvényesült a felsőházi törvényben* ^Semmiféle j>aj-lamen ti_ re:formról_ nincsjSs nap is_lesz»zó,_ A

z ellenzék ennek elhitetósóre i lányul ó kisérletei sokkal átlátszóbbak, nemhogy a józanul itél ő közvéleményt félrevezethetné.-