Lapszemle, 1929. április
1929-04-11 [1349]
egyoldalii politikai tendenciáról,amelyet általános orientálódásnak lehetne nevezni /különösen egy olyan időben,amikor különböző áramlatokkal találkozunk,olyanokkal,amelyek szemben állanak az állam szuverenitásával és minden törvényes hatalommal.Európában vannak köztársaságok, alkotmányos királyságok,, fascista rezsimek, többő-kevésbbé autokratikus diktatúrák és végül itt van a szovjetrendszer,és igy Európa politikai-állami képe messze van attól,hogy egy egyöntetű politikai orientálódást mutatna ..Bizonyára nem szükséges különösen hangsúlyozni,minő veszélyek származhatnak egy nemzetre abból,ha 1 bizonyos külföldi vádjelzésü forradalmi mozgalmakat akarnak lekopiázni.A Károlyi-féle forradalom és a magyarországi bolseviki uralom elegendő históriai dokumentumokat szolgáltatnak annak demonstrálására, milyen gyászos következményekkel jár,ha egy nemzetet brutális erőszakkal le akarnak tériteni történelmi fejlődósének útjáról.A komoly és reális politikának nem sarkalatos követelményét képezi-e az,hogy minden állam és minden társadalom olyan életformát alkosson és olyan törvényes organizmusokat,amelyek követelményeinek legjobban megfelelnek? Miért vetik mindig a magyar kormány szemére,hogy reakcionárius? Talán azért,mert nincs titkos szavazás és mert nem tűrnek olyan szabadságokat,amelyeket azok tűztek ideálul maguk elé,akik folyton reakcionárius tendenciák vádját vetik szemünkre? Én részemrcl nagyon kétlem,hogy a titkos választójog elég erős és biztos garanciát adna a szabadságra és demokráciára nézve.Épen az ellenkezőjérCl vsgyck meggyőződve,vagyis arról,hogy épen azért.nehogy a titkos választójog a tirsnnizmus és abszolutizmus bizonyos fajává degenerálódjék egynéhány felelőtlen előnyére és a terror eszközévé ne váljék néhány demagóg késiben,szükséges,hogy a tömegek politikailag kioktattassanak kiküssöböltes?enek a szociális ellentétek,valamint szükségesnek tar- 4