Lapszemle, 1929. április

1929-04-09 [1349]

magyaróra*ági kisebbségének a védelmét akarja elérnii Kaaonló ér« telmu oikket irt báró Wl»asio3 ' Gyula is. melynek ismertetése atán azt mondja a Kár Donnak, hogy Bethlen is, Wlaasles is remélik, hogy az angol közvélemény hagyja magát informálni a kisebbségi viszonyokról és állástfoglal az elnyomott kisebbségek mellett Az angol közvélemény már a világháború előtt informálva volt Scotus Tiator által a magyarországi kisebbségek helyzetéröli akit most is csak megvetéssel említenek a magyarok Anglia a világháborúiban nem a magyarok, hanem az elnyomott nemzetek mellé állt és ha újból megszólalj akkor Wlasslcs arék újból mint vádlottak kerülnek a biró ság elé azoknak a kisebbségeknek a nvomcráért, amelyeket ma is ol nyomnak Éppen Budapest a*, amelynek nem aj?5nlatos az angol birősár után kiáltani Wlassics jelentős tényező volt Magyarországon ak~ korj, amikor ott @ legnagyobb bűnöket követték el a kisebbségek ellen amikor Apponyi gróf kiszámitotte hány év mulva nem lesz Magyaróra zá gon se tót, se román Vulassies segitett a nemmagyar nemzetek szelle mi gyilkolásában Magyarországon Ha most, élete alkonyán elismerj hogy maga is vétett a legelemibb emberi jogok ellen és kiált a kisebbségekkel való jobb bánásmód után, járjon közbe

? hogy a magyarországi tótoknak akár csak egy tót hetilapot és legalább tót népiskolákat engedélyezzenek Amig est nem teszi meg, addig az Ő •jogászi* értekezéseit gúnykacajjal fogadják, mint ezt ls

: Minél több ilyen értekezés, annál jobb reánk nézve Bjgrea Aladár flalő^3a8rl gyuláikéiig ffl^ftffftTft a püspöki hivatal felterjesztése alapján a pozsonyi iskolai referátas három évre beszün

tette. TJgyed Aladár a szlovenszkói magvar evangélikusokat megszervezte,az evangélikus Lapot megindította és a magyar ev esperesség megalapítását állandóan sürgette. Legutóbbi lázitási pere már a negyedik volt, de a törvényszék mind a négy ORSZÁGOS LEVÉLTAR %XX~