Lapszemle, 1929. április
1929-04-02 [1349]
'ötfdnk kialakítása először a nemzet lelki <ttaspoziciójától, másodszor politikai és szociálig mtézeéuyeiük uj já&J feajtását^t ós fejiesztésétéi kultúrái->.s laL3őbös égünk megőrzésétől harmadszor termelésünk és árucserénk fokozásától és kozgazd^gi bajarak gyógyításától függ.Kül • só körülmények tekintetében pedig t'óként azoknak a problémáknak megoldásától függ ^.-igyarország fejlődése, arcélyek ma is akadályai annai^ hogy a uiaiu :43.;bncéjébea ©ló népek jj8 viszonya kiai okulhasson.- A revizi' kérdésében m "m Mf-fitJc adott nyilatkozatában lámutat Bethlen gróf mini szterelnok, hogy voltak jeieni^gek a ffie iy e k arra muta ttafc mintha ezen • 1 énen &z eddig uralkodó harapnia felbomlóban volna* de é tekintetben javulást lát és hiszi hogy a közvélemény egyhangú nyolaása alfcfct a régi. h*mfim& ebben a vonatkozásban helyre fog állani,meit a köz vél edény ezt egyhangúan követel i M.^yar ország külpolitikai helyzetére és kilátásaira vonatko z h l ag az "Az áeV «nek adott nyii átkoz ataban Bethlen gróf miniszterelnök a ke vetkezőket mondja: Külpolitikai helyzetünkben az utóbbi időb©n lényeges változás nem állapítható meg Kivéve, hogy egyik vagy másik állammal szemben fokozatos javulást mutat, mint pl. Franci országgal szemben é lengyel "magyar barátsági szerződés is egy olyan momentum, a mely mindenesetre csa'c előnyÖsea ós kedvezően befolyáeoliratja a jövősen a magyar külpolitika fejlődését. Apponyi Albert gróf a "Mester tloyd" és a "Pesti Najió" húsvéti íámábaa a magyar fel támadáa prohLéraájároi elmélkedve rámutat, hogy fiothenaere '^ord halhatatl a n érdeme, hogy a világ köztadatába vitte, hogy a al agyar országgal történt íg^zságtál anság Európa teljes megbékélésének egyik nem jel entékte) en akacfcüya t mert ha csupán olyan igazságtalanságról volna szó, amely egy kis nemzetet bánt és az emberiség nagy tömegének nyugalmát nen érinti, a^kor váj] veregető részvétnyilatkozatokkal kellene beérnünk, de a magyar kérdésben rejlő esetié*
