Lapszemle, 1929. április

1929-04-08 [1349]

rendszert.Az osztrák szociáldemokrácia hamarosan rá fog jönni,hegy csökönyös doktrínáirizmusában síkos terepre hagyta magát csalogatni Seipeltől,és hogy vége azoknak a nagyszerű napoknak,amikor Ausztriával, mint a gazdaságtól icegen elméleteknek politikai vádöparkjávai,vissza lehetett élni.Seipel,ha egyáltalán megy,nem azért megy,mert kétségbeesik Ausztria felett,hanem mert fejlődési lehetőségeiben bízik egészséges politikai viszonyok előidézése után.Shez szabaddá tette az utat megkezdődhetik a közbevetett játék.-A katholikus centrumpárti Germania * /5-158/ bécsi G.I.-levelezője szerint egy "fekete-vörös koalíció" Ausztriában a mostani válság megoldására lehetetlen.Seipel lemondása nem rendszerváltozás. Csak a parlamenti eljárásra vonatkozó megállapodásról.illetve a parlament bekapcsolásáról van sző.Nem áll fenn az a veszedelem, hogy Ausztriában a belső békét,vagy hozzá még a demokráciát a fascisták 1 ásói és fokosai" fenyegethetnék.Seipel,mint igazi demokrata cselekedett, amikor az ellenzékenk utat mutatott,hogy hogyan juthat ki a zsákutcából. A 3erl.Tagebi,/6-162/párisi és római levelezőinek táviratai alapján megállapítja, hogy a bécsi válság Parisban és Rámában ujabb Anschluss-aggályokat keltett„ A Vatikánnak a kisebbségi kérdésről való felfogásáról szól a MZ./4-152/ római levelezőjének tudósítása,aki szerint a Vatikán az ^ európai nemzeti kisebbségek kérdésével szemben még nem foglalta el a helyes beállítást,vagy más szavakkal még nem lehet világos és félremagyarázhatatlan választ adni arra a kérdésre,hogy milyen magatartást tanúsít a Vatikán a kisebbségi problémával,mint olyannal szemben. A 6.-Í estilapok jelentik,hogy Boris bolgár király többnapi tartózkodásra Berlinbe érkezett,a legszigorúbb inkognitóban utazik és a német fővárosban orvosi kezelésnek veti magát alá*