Lapszemle, 1929. április

1929-04-08 [1349]

A javaslat mint kötelező tantárgyat jelöli reg a román nyelvet, francia nyelvet, történelmet, földrajzot és alkotmány tanti., amelyekhez a közoktatásügyminiszternek jogában áll évenként egy hatodik tantárgyat is kijelölni a matematika, fizika, vegytan és általában természettudományok köréből. A javaslat kimondja, hogy az érettségiztető bizottságokban mindig helyet kell foglalnia a diákok saját tanáraiból is legalább egynek de egy-egy bizottság legfeljebb 100 tanulót vizsgáztathat le A bizottság elhoke mindenkor egy egjetemi tanár A kisebbségi iskolák államsegélyével foglalkozott egy miniszterközi értekezlet Maniu miniszterelnök, Vlád kultusztminiszter és Cos4achescu közoktatásügyminiszter részvételével a Keleti Újság és Brassói lapok 8-79 szerint. Az értekezlet megállapodott abban, hogy a magyar szász Is sváb kisebbségi iskolákkal teljesen egyenlő jellegűen fognak eljárni, s hogy a kérdés végleges döntésre a húsvéti vakáció után tartandó első minisztertanács elé kerül. Az aradi kath, gimnázium nyilvánossá.gi joga ügyében a magyar **• m* m m* w«« m* m» *m wm mm mm m» m* «»*•«» aBW«B«»w«*wa»w wwwww«aw«»WMW««a « w «• —

1 képviselők ismételt intervenciójára a kormány végre elhatározta, hogy kiküldi helyszíni vizsgálatra Peancu közoktatásügyi vezérfelügyelö*t /a kisebbségi iskolák ismert ellenségét!/ és ennek a jelentésétől teszi függővé a nyilvánossági jog megadását, A kolozsvári Erssébet Mária Szanatórium ügyével foglalkozik ismételten a Keleti Újság 7-78 és 8-79. A kolozsvári ítélőtábla döntése ismeretesen jogtalannak és törvénytelennek mondotta ki a bukaresti közegészségügyi kormányzat eljárását, mellyel erőszakosan elvette ezt a magyar Intézetet, és elrendelte, hogy a kormány 15 nap alatt adja vissza a szanatóriumot tulajdonosainak.,, Maga az összkormány, részint a kisebbségig de főleg a megértőbb gondolkodású román közvélemény hatása alatt még nem döntött a továbbiakat illetően., úgyhogy ezideig még n°m is élt nDQ7Áf^nS LEVÉLTAR