Lapszemle, 1929. április

1929-04-08 [1349]

szerű válasz lesz a magyarok romáhellenes propagandájára, amennyiben ki fogja mutatni hogy igenis, a románok őslakók Erdélyben, akik a magyarok bejövetele előtt már ott laktak. A szóbanforgá külföldi propagandába be akarják vonni a francia L Illustration cimíi folyóiratot is, T-hnek előbb azt a javaslatot tették hogy a román kormány költségén hozzon ki frani • La és angol nyelven 500 ezer példányban egy külön szádot Romániáról; melyet aztán az egész világon elterjesszen A folyóirat részéről azonban az a válasz érkezett hogy egy Ilyen kuiön ünnepi számnak a kiadása ne) éz serekbe ütközik ellenben arra hajlandó hogy az egyesülési emlékünnep alkalmával propaganda-cikkeket hozzon le Romániáról a maga rendes számában ugy azonban hogy ezeket a cikkeket, is saját munkatársai irják. A külföldi propaganda tárgyában a Viitorul 4-6341 is egy uj javaslattal áll elő amennyiben a román kulturális egyesületek feladatává akarja tenni hogy miután Románia ellen a külföldön főleg a román uralom'alatt élő kisebbségek sorsával csinálnak propagandát ezek a roaán jyesületek most ugyancsak k^zdjen<=k külföldi propagandát a Bománia határain tulmaradt r orrán kisebbeégek érdekében oly formán hogy ezek számára legalább is olyan bánásmódot követeljenek, mint amilyenben a romániai népkisebbség éknek van részük ; amelyek szabadon fejleszthetik kulturájut A londoni Rotschild-cég 500 ezer fontos kölcsönéről, melyet eredetileg olyan formában jelentettek. hogy ez a román földreform során kisajátítást szenvedett magyar optánsok részére szól, a Cuvantul 5-1420 és Keleti Újság 3-79 mai jelentése megáll, apit ja . hogy a kölcsön a Biharmegyei Takarékpénztár és Gazdasági Bank RT utján az erdélyi mezőgazdák özére szól A Keleti Újság kiemeli annak a ténynek a jelentőségét, hogy a 1: iharmegy el Takarékpénztár az első erdélyi pénzintézet., amelynek rész1 vlnjeit e kölcsönnel kapcsolatban bevezették a londoni tőzsdére,.