Lapszemle, 1929. április

1929-04-06 [1349]

ban kell vívni, annál, inkább is hihette, Mert Psxényi"*báró tzeaiélyesen és levelekben kérte Őt árra, hogy abb*ai vegyen ré'i&i ugyanerre kérték Heroseg /erenoz és Józsika H.imrs i»

c A Pivány i Jenő tiszteletére ren-ezett banketten pedig Gal&abos Arnold, az előkelő newyorki orvos azt ln*itványoata, hogy Göndör kő* reaükö^óaét a revíziós haro számára minden áron, nég deputáoió küldésének árén is meg kell nyerni, Ezt a Piványi- bankett résztvevői tapssal éa éljenvibarral szentesítették. TSzek után Göndör m méltán kérdezheti: hogy voltaképen kinek a nevében ás képviseletében engedte meg magának Piványi azt, hogy az ő reviziós oee replése ellen Clevelandban tiltakozzék. Tisztázni kellene végre, vájjon ezért íizeti»e a kormány Piványi Jenőt és eaért küld« ték-e Őt Amerikába? Göndör végül ismétli, hogy a legnagyobb készséggel félreáll, ha az ő jelenléte a nemzetgyűlésen bárral, * Ijren tekintetben akadálya lehetne a nagy ügy előbbrevitelének. Mert ő nem akadályozni, hanem segíteni akarja a nemzetaegválté magyar munkát. ^ckhardt Tibor titokzatos amerikai útjához az Írás /VI/ mm mm *• ** mm. mm ** m

* *" szolgál felvilágositássál, rámutatva, hogy azok a lapok, melyeknek nem volt tudomásuk arról, hogy a tehetséges fiatal politikus *% az ébredő frontról a revíziós munka tisztes műhelyébe szegődött, kiméletlenül támadták és gyanúsítgatták őt amerikai útjával kapcsolat ban, Most azután kiderült, hogy bizony ^okhardt olyan munkát végzett itt Amerikában, amelyet az amerikai magyaroknak kellett volna végezniök: & Kellog-paktum tárgyalásakor informálta a szenátorokat, memorandumban foglalta össze a Kéllog-paktum európai 'kihatásait és behatóan tárgyalt Borah szenátorral Magyarország helyzetéről, aminek azután a szenátusi vita során meg is