Lapszemle, 1929. április

1929-04-06 [1349]

nélkül meg fogja hagyni Olaszországnak hatalmi területét az Adrián és az Aegei Tengerben,azonban nem tűrheti,hogy Franciaország a Középtenger nyugati részében flottatúlsúlyt fejles3sonAzonban az entente cordiale még mindig politikai realitás

;

amely minde?íesetre a múltban jól összefért valamely szoros angol-olasz együttműködéssel*Amily kevéssé jogosit az angol gyáripárosoknak moszkvai látogatása annak feltételezésére ,hogy Londonba* s Moszkvával valő megegyezést akarják, ép oly kevés3é szabad Chamberlaintől azt várni,hegy egy Olaszországgal valő "kiruccanás'' miatt veszélyeztetné Franciaországgal való korrekt házasságát.Spen neki kell a választási harcban erősen támadott poziciót védelmeznie.Igy látva Ö dolgokat,a firenzei összejövetel is kísérletet képez arra,hogy az angol külpolitikának az ellenzék által kifogásolt melegségét meglazítsa és a konzervatív részről, is követeit mozgási szabadságot visszanyerje,. ről Chamberlain és Kussolim firenzei tnlálkozása/i nagynémet Kreuz ^tg./4r-13ö/ kommentárjában msgjegysi,hogy ha nem csalnak az ossszes jelek,akkor Olaszországnak & nyugati hatalmakhoz való ismét erősebb hajlásával kell számolni* Bármilyen komoly természetűek legyenek is a francia és az olasz vitás pontok,egy francia-olasz megegyezés végül nem látszik kizártnak,, mint ahogyan á háborúban is megütünk egy angol-orosz megegyezést,amelyet lehetetlennek tartottak.Hí Olaszéraság ma,mint ahogyan latsaik,ujabb támaszt seres a nyugati hatalmaknál,akkor nyitva maradhat az a kérdés,vájjon ez egy ügyesebb német külpolitika mellett nem lett volna-e elkerülhető.Azonban a Rilhelm Strasse politika j» továbbra is egyes.egyedül Lc-camors építve ós minden reményt Briandba és Cbnibsrlainbe helyezve,

sajs.es elmulasztotta Hómat,mint' tényezőt politikai számításainak köribe belevonni,. Seipel lemondását a legtöbb .Lap hosszabb-rövidebi: 1 en~ tárrsl kiséri.A Berl íagébl-beii /4-159/ Josech Schwab ?ezércikkasü