Lapszemle, 1929. március

1929-03-28 [1348]

KÜLPOLITIKA. A párisi jóvátételi szakértői tanácskozások a BAZy26-141/ szerint döntő stádiumba jutottak.Az erről szóló vezércikk arra a következtetésre jut,hogy abban az esetben,ha a jóvátételi probléma mag Talna oldva, ezért még messziről aem volnaJielyj^állitva valamely^ éaaaaerü egy

ensúl

y Európában.De talán valamivel nagyobb reménnyel lehetne a tavábbi munkához látni.Némi bizalmat lehetne abba helyezni hegy a pusztitás és az önmarcangolás erői némileg háttérbe lennének szoritva.A nemzetközi politika szomorú mozdulatlansága után talán ujabb szerény kezdetnél tartanak.Mindenesetre ez az a kivánság,amelylyel Rémetország a tárgyalásokat kiséri és szerintünk a párisi tárgyalásokban való vezető amerikai részvételnek ugylátszik ez a mélyebb oka.Az európai nyugati hatalmakon van a sor,hogy bebizonyítsák,vajjm ugyanez a szellem vezérli-e őket,vagy pedig hogy a tributumprobléma körül folyó harcokat korlátlan időkig akarják-e folytatni,ezáltal nég jobban elmérgesitve az európai ujjáépitést.Seholsem látunk okot as optimizmusra a párisi konferencia kimenetele tekintetében,de a mindenáron való pesszimizmustól is óvakodni akarunk.Csak egyet ajánlunk a német népnek: óvja meg sz idegeit az ellenséges propaganda biztosan várható rohamával szemben.Es a külföldnek azt ajánljuk, adja fel végleg azt a, hitet,hogy lehetséges lesz megfélemlítéssel, vagy ka pacitálassal,korbáccsal és cukros kenyérrel Németországot ebben a helyzetben eltériteni a következő alapgondolatától: csak elyasvalamit szabad aláírnunk,amiért népünk jelene és jövője előtt eaelt fővel felelhetünk. Hugenberg leveléhez a PAZ./27-143/ főszerkesztője hosszabb megjegyzéseket füz és a levél tartalmának egy részét különösen ami