Lapszemle, 1929. március
1929-03-27 [1348]
val <} lett* Mindemellett a tisztulást igérő zavarnak okos mérlegelése okozza, hogy a kisebbségek a hideg /árakozás álláspontján vannak Bár tudj a az erdélyi magyarkisebbség hogy a kisentente álláspontja nem győzhet s júniusban aztán, amikor a Népszó vet sági tanácsból a vita kikerül a Népszövetség plénuma elé, akkor majd az erdélyi kisebbségek is megtalálják az alapot a hatalmas felszólalásra^* Zaleskinek a kisebbségi problémáról mondott beszédet a "Pestéről oyd" ós a "Budapesti ^irlap" varsói tudósi tója a igyel távirati Iroda hivatalos jelentése nyomán ismerteti, físzerint Zaleski a lienzetközi Kutat°intézet bankét tjén mondott beszédében többek között azt mondta, hogy a Dandurand és a Stresemann-féle kisebteégi javasig puszta véletlenségből került egymással összefüggésbe* Mindenesetre sajnálatos, hogy a kanadai inditványt egyidejűen nyújtották be a német inditvánnyal* N e m foldhatjuk el mondja Zaleski. a népszövetség kisebbségi el járáPnak a kisebbségi szerződések keretein túlmenő magvai toztatását, mint pl. az állandó kisebbségi bizottság felállitását és a kisebbségekkel szembeni kötelezettség állandósításai. Nyilvánvaló., hogy a Nemzetek Szövetségének kebelében /senki sem gondolt a kisebbségek ethnikai beolvadására és nemzeti lényegüktől val° megfosztására- olymódon hogy a kiseb tségeket a szerződések révén kényszerítsék nyelTÜk* kul tarájuk , vagy vallásuk fel adáséra. Sera Mello-Franco sera Chamberlain sem pedig Benes v*fcy Hymans nem tettek ilyen nyilatkozatot és tárgy nélküli küzdelemnek látszik a kritikának az a módja amel ynak Stresemann német külügymini szter Mell o-Franc© asszimilációs theőriáJAt alávette. Zaleski azzal fejezte be beszédét, hogy a kisebbségi kérdés rendezésére kidolgozott eliaboátumok nem lehetnek befolyás sal az egyes országok kisebbségeinek j° vagy rossz sorsával* A kisebb ségek érdekében tanácsos lenne ; ha megtalálnák az együttműködést országok többségi nemzetével, amely lehetséges,ha kisebbségek teljes lonoci í HAS I F.VK.I TÁR
