Lapszemle, 1929. március

1929-03-26 [1348]

ez a tisztára magyar terilet át és át van itatva ásványvizekkel, ugy, hogy egész Romániában itt van a legtöbb fürdőtelep, a Madgearu-féle tör­vény alapján lehetővé válik, hogy a székelyföldi fürdőtelepek a székely közbirtokosság tulajdonából minden további nélkül román társaságok kezé­be mehessenek át 0 Tekintettel arra, hogy a szék°Iységet az agrárreform már megfosztotta egyik vagyonától, az erdőségektől, most ez a bányatör­vény megfosztja másik vagyonától, az ásványvizektől is, ugy hogy a székelység ilyenformán teljesen kenyér nélkül marad, Ily megitélés alap­ján a képviselőház 22-iki ülésén a magyar párt nevében László Dezső szintén felszólalt a törvényjavaslathoz. Beszédjében kifejtette,, hogy már az 1924-es Bratianu-féle bányatörvény is, de a jelenlegi líadgearu­féle törvénytervezet is túlságba viszi a nációnálizélés elvát fi amikor részletes felsorolásban az ásványvizeket, sőt a földalatti tülezoanya­gokat, vagyis a tőzeget, a szegény népnek a tüzelőanyagát is minden kor­látozás nélkül állami tulajdonnak v°szi 0 Már pedig a székelyföldön a lakosság nagyrészének ezek az ásványvizek teszik kí minden jövedelmi forrásáto Van olyan község is, melynek egyáltalán nincsen más vize, ugy hogy mindenki az ásványvizet használja, A tervezet azonban semmiféle ki­vételt nem tartalmaz, tehát az összes ásványvizek elvehetők, kezdve a községi közös forrásoktól, végig a már híresebbé lett vizekig és fürdő­kig, beleértve utóbbi helyeken a szállodákat, szanatóriumokat, sétauta­kat és egészségügyi berendezéseket is. Gyönge vigasztalás az„ hogy a törvény a már megszerzett jogokat még öü évig a jelenlegi tulajdonosok rendelkezésére kivánja meghagyni, hiszen ez az idő eltelik a Mindezek folytán a magyar párt nem szavazhatja meg a szóbanforgó törvényjavas­latot, miután az ásványvizek semmiesetre sem tekinthetők bányatermék­nek, ha azok a magántulajdon kiegészítő részét képezik* László Dezső ezen felszólalására Madgearu kereskedelmi és iparügyi miniszter igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom