Lapszemle, 1929. március

1929-03-02 [1348]

s"ba 1 eendö érk esését és © ttlé te prograran ját.­Ugyan* alapszáma jugoszláv diktatúráról hoz hosszabb Belg­rádból keltetett cikket egy 1 engyel publicista tollából mely azonbar* nyilvánvalóan szerb sugaimazásra iródott. Elmondja ebben, milyen al­kalmatlan ma a k ül önfól e k ul turf okozata népességgel biró Jugoszlávia a páriámé ti ól etre, A nép egy része agy tartja, hogy az ellenféllel nem vitatkozni kel - hanem azt megkell ölni. A király ez?n betegség- é re ható orvosáéként hozta beidéig} enesena diktatúrát. Az ell entó­tek azonban igy smküszöbölh etók ki. Ám a király tekintély Qi mind a három nép /szerb, horvát, szlovén/ dótt óriási és igy mégis mg fogják találni a módját annak hogy fenntartsák a háború által létesített ál­lapotokat. ­A "Czas* /23/44/hosszabb cikket közöl arról hogy Csehor­szágban ifrc dul a hatalomért. a néppárt h a tárrrzata, mellyel kizárja J urigát és Tomanéet, n«a annyira a Tuka-ügyet mint a párt szak adásra való törekvést hangsúlyozza. Hogy nárSi 1 ehet szó mutatja .hogy mil­liós transakciö folytán a "Slovenské hudoiéNoviny"-ból. Juriga kicsiny hetilapjáb ól .nagy napul ap i ©sz. * tót autonomistákat nem sikerül t széttömi belülről, most megpróbálják kivülrfl. A pénzt ugygnazek ad­jác, akik annak idején Koza-iíat ej ovo t ós fTaderkát pénzelték, vagyis a Bééihez közelálló egyének* Ezzel az a célja hogy szétrepessz e a mai koaiiciót, bel evöja abba saját pártját és enneV keWébói legyen a kormányban^ ahol őt ma csak Massaryíc tartja. Ezen intrika elleni vé­dek ezós ügyében Kranár emelt szót és ráutalt arra, hogy bár a cse­hek szabadságának egy etl en igazi biztositéka az újjászületett 0­ro szórsz ág s annak szláv nemzeti politikája mégis hozzájárul a füg­getlenség megerősítéséhez a németekkel való jó viszony is. Vagyis Kra­már a evamánzáff ósá. Isiséire is a németek fáé nyújtja kezét. Ez az

Next

/
Oldalképek
Tartalom