Lapszemle, 1929. március
1929-03-13 [1348]
Á lat érán i egyezmények é s Franciaország ;--.- Római cikksorozatának konklúzióit adja ma Pertinax az Boho de Paris 11,-ben közölt nagy s ritka őszinte hangú cikkében kíndeneklőtt megállapítja,hogy a franci diplomácia Romában majdnem teljesen tanás8tálaiul áll magunk sem tudjuk.rait akarunk voltaképen Olaszországgal:A fr.diplomácia Olaszországgá] szemben kapkodó,mintha nem venne semmit komolyai sem a Q,uirinalnál,sem a Vatikánnál Az érintkezés a fr nagykövetek s Mussolini valamint a Szetnszék között ritka. Mi az oka ennek ? Az,hogy a római francia nagytövetek nem érzik maguk mögött a francia politikai élet támogatását Igy azután ezeket a francia diplomatákat sem sokra becsülik Rómában. A fasizmus óta pláne nem tudja Franciaország mit is akar Olaszországtól, Franciaországban sokáig különben is ugy tekinették Mussolinit/mint Napóleon a maga ideiében tekintették a francia emigránsok. -K>st folynak ugyan a t rgyalások tuniszi olaszok állampolgárságáról s a libiai határokról Fogadni lehetne,hogy Mussolini az előbbi kérdésben ellenjavaslatot fog tenni a hozzájuttatott francia javaslatokra,ami a tárgyalások végnélküli elhúzódását fogja jelenteni De a francia diplomácia a. legnagyobb hibát Olaszországgal szemben 195-26-ban követte el akkoriban Olaszországot meg lehetett volna nyerni a békeszerződések védőjének; ükkor Olaszország szerződóst kötött Szerbiával s formálisan ragaszkodott a békeszerződésekkel teremtett helyzethez. Be nem akart ebben a rendszerben másodrangú szerepet játszani móg látszólag sem.Franciaország ezt az olasz kívánságot nem honorálta s ebből születtek meg a tiranai szerződé* sek, ugyanakkor azonban,, a locarnói szerződósben Olaszország Anglia oldalán szerepel mint kezese a rajnai határnak Bz már az ostobasággal ha táros ! ORSZÁGOS LEVÉLTA*
